Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.

1925. október 10.

25 mi pedig expiáljuk kora bűneit azzal, hogy magunkban felismerjük és eltávoztatjuk. Theologiánkon immár 7 tanár végzi magasztos hivatását olyan javadalmazás mellett, amelyik ma Magyarországon a legkülönb. Remélem, ahogy konszolidálódnak a viszonyok, mind több mód lesz reá, hogy tudományos irodalom művelése terén is betöltsék egyházunknak hozzájuk fűzött várakozásait. A középiskoláknál említem meg, hogy budapesti főgimnáziumunk kiváló igazgatóját, Ravasz Árpád urat, a főigazgatói címmel és jelleggel tüntették ki. A református egyház kitüntetéseket adni nem tud, de szívből örül, ha legkiválóbb emberei országos elismerésben részesülnek. Érdemesebb embert, jobb tanárt és hívebb igazgatót kitüntetés nem ért, mint a jelen esetben. Középiskoláink örvendezve érzik és követik uj tanügyi előadónk, dr. Imre Sándor erős és határozott szellemének hatásait és irányítását. Minden szava, tette, tanácsa elárulják a mestert. Hiszem, hogy szolgálata a dunamelléki egyházkerület iskolaügyében mély nyomokat hagy és fölöttébb áldásos leend. Elemi iskoláinknál csak azt jegyzem meg, hogy az egyházmegyék hatáskörének és felelősségének teljes mértékben érintetlen hagyása mellett, óhajtanám elemi iskoláztatásunkkal összefüggő egyházi és iskolapolitikai kérdéseket egységes irányítás alá venni. Elemi iskoláinkban végtől-végig a tanítók végzik a vallástanítást, még ott is, ahol a lelkésznek valósággal üdülés lehetne ilyen elfoglaltság, annyira kevéssé vannak a gyülekezetek kicsiny lélekszáma miatt igénybe véve. Ez alkalommal szerepel egyházkerületi közgyűlésünk tárgysorozatában összefoglaló jelentés nem református iskoláinkban végzett vallástanítási munkálatokról. Ezt a nagy ügyet az egyházkerületek eddig figyelmen kívül hagyták, pedig ha meggondoljuk, hogy növendékeinknek 80 57 százaléka nem református iskolába jár, továbbá, hogy éppen ezek vannak nagyobb veszedelemnek kitéve, végül, hogy a református iskolák növendékei a rossz vallástanílást lelkileg kibírják, de a nem református iskolák növendékei ugyanebbe lelkileg belepusztulnak: világossá lesz előttünk, hogy ez olyan ága az egyházépítésnek, amivel nekünk különös figyelemmel foglalkoznunk kell. Budapesten maholnap mintaszerűen fog menni ez az ügy s 300 iskolában, majdnem 1000 órán, több, mint 40.000 gyermeket, 80 fegyelmezett, rendben tar-