Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.
1925. október 10.
26 tott és jól fizetett vallástani ló fog nevelni reformátusnak. Hogy ez a kérdés így megoldható volt, abban oroszlánrésze Budapest székesfőváros tanácsának van, amely iskoláiban a vallás tanítására rendes tanítói, illetve tanári állásokat szervezett, éppen úgy, mint ahogy ezt évekkel ezelőtt a magyar állam tette az állami iskoláiban. Indítványozom, hogy Budapest székesfőváros közönségének egyházkerületünk hálás köszönetét és elismerését nyilvánítsa. Remélem, hogy Budapest tündöklő példája vonzani fogja mindazokat a kommunitásokat, amelyek iskolákat tartanak fenn. • Kerületi adminisztráció. A kerületi adminisztráció a régi hűséggel és odaadással dolgozott. A helyettes számvevő beállítása a kívánt eredménynyel járt: ma már világos és biztos az egész kerület gazdasági képe. A vagyonkezelő úr a multak fogyatkozásait pótolta, birtokainkat jobb karba hozta és a jövedelmezőséget tetemesen felfokozta. Egyre több időt szentel e munkának és egyre több eredmény koszorúzza hűségét. A hivatalos lap ügyében kell még fontos megjegyzéseket tennünk. Egy év próbaideje megmutatta, hogy mennyivel könnyebbé, világosabbá és egyszerűbbé teheti a lap az adminisztrációt. De minden egyes egyházmegyéből egyformán hangzik a panasz, hogy az illető hivatalosok, lelkészek és igazgatók a hivatalos lapot nem olvassák s ezért sürgetésekkel, késedelmezésekkel tengersok idő és energia tékozlódik el. Nyilvánvalóan szellemi lazasággal állunk szembe, amit sürgősen és gyökerésen meg kell szüntetnünk. Ezért több esperes által javasolt rendbírság behozatala érdekében közigazgatási bizottságunk megfelelő előterjesztést fog tenni. Anyagi ügyek. Református egyházunk anyagi élete három forrásból táplálkozott: az ősök áldozatkészsége folytán támadt tőkéből, a hívek egyházi adójából és az államsegélyből. Az ősökétől örökölt tőke jórészt földbirtokban van, a papi és tanítói földek canonica portioi ezek. De a háború előtti 50 esztendőben határozottan az a törekvés volt észlelhető, — nem a kerületeknél, mert annak anyagi ügyeit bölcs és nagy emberek irányították, hanem egyházközségeknél, iskoláknál — hogy a földbirtokot pénzzé te-