Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.

1924. november 15.

18 Solti egyházmegye. Majdnem négy hélig tartott a solti egyházmegye meglátogatása. Minden anya- és leányegyházközségben megfordultam, mindenütt prédikáltam, presbiteri gyűlést tartottam. Meglátogattam az iskolákat és az egyházi intézményeket. Ha utam fogház vagy letartóztatási telep mellett vezetett el, istentiszteletet tartottam a foglyoknak is. Megkoszorúztam a Baksay Sándor sírját s konferenciát tartottam a kunszentmiklósi diákoknak. Utamban mindvégig velem volt az egyházmegye esperese, a jegyzői karból egynéhány napon át Benedek Sándor egyházkerületi főjegyző, 2 hétig Kováts István aljegyző, 1 hétig Hetessy Kálmán aljegyző, majd Joó Gyula aljegyző és az egész út alatt Kiss Ödön püspöki titkár. Nagyon fájdalmasan nélkülöztük gróf Ráday Gedeon egyházmegyei gondnok úr őnegyméltósága jelenlétét, kit az egész idő alatt súlyos és fájdalmas betegség szögezett az ágyhoz. Fölgyógyulásáért buzgón imádkozva, egészsége fokozatos helyreállásának szívből örvendezve, utamra küldött áldáskívánásait és gyakori üdvözlését ez alkalommal is köszönöm és viszonzom. — A solti egyházmegye mindig úgy volt ismeretes, mint a jó rendnek, csendes, nyugodt életnek a példája. Én is kedvező benyomással tértem vissza fáradságos utamról. A gyülekezetek, 1—2 kivételével arra használták föl a látogatás nyújtotta kedves alkalmat, hogy megjavítsák, kitatarozzák és fölékesítsék a gondjaira bízott hajlékokat. Ha más eredménye nem volna a püspöki látogatásnak, már ez is megérné a vele járó minden fáradságot. A solti egyházmegye két részből van összetéve. Egyik a Kiskunság a maga mérhetetlen pusztaságaival, mezővárosaival, községekké alakuló tanyarendszerével. A másik a dunamenti gyülekezetek, amelyek elszórva Bajától Dunaharasztiig, a nagy és szeszélyes folyó partjain, ki tudja, hányszor tűntek el és ki tudja, hányszor támadtak újra. A Kunság népét az jellemzi, hogy egyházához hű, szereti és megbecsüli a maga fajtáját. Kemény fából van faragva s csak annak enged, akit igazán megbecsül. Kálvinizmusában több a turáni, mint a bibliai elem. Késhegyre megy, ha hitében támadják, büszke szép nagy templomaira s jól esik tudnia, hogy bármikor szabadon mehetne oda áldozni, valahányszor kedve tartja. Csak az a baj, hogy nem tartja mindig kedve. — A Dunamenti rész különböző vidékekről támadt heterogén település. Van közöttük nagyrészt intelligenciából álló és egyéni bevándorlással