Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1923.
1923. november 17.
23 Lajos és Kiss Zsigmond esperes urak. Minden tanár urat lehetőleg minden tárgyból 2—3 előadásán meghallgattuk, meglátogattuk a népszerű theologiai tanfolyamot, belmissziói tanfolyamot, Kálvinkört, Laky-énekkart, az akadémiai istentiszteletet, amelyen prédikáltam is, a palástalap javára rendezett theologusestélyen előadást tartottam, meglátogattam a Ráday-könyvtárt, megvizsgáltam az igazgatói és felügyelő tanári irodát és ügykezelést, számba vettem az internátust és a felszerelését, megtekintettem az épületet aljától a tetejéig. Együtt étkeztem az ifjúsággal, s végén a tanár urakkal értekezletet tartottam, az ifjúsághoz pedig pásztori allocutiot intéztem. Megelégedéssel tapasztaltam az intézetben a rendet és pontosságot, előadások és colloqiumok kellő színvonalát. Ki kell emelnem azt, hogy öntudatos papnevelés folyik s Istennek lelke világol a falak között. A mi intézetünk az összes theologiák között legkedvezőbb anyagi helyzetben látszik lenni; ez egyrészt hálára kötelez bennünket azok iránt, akiknek előrelátó gondoskodása ily kedvező helyzetbe hozta intézetünket, — akárhová lépünk, mindenütt a főgondnok úr munkája gyümölcsével találkozunk — de ez másrészt fokozott kötelességteljesítésre és az intézmény további kiépítésére indít. Szükségesnek látom még egy tanszéknek a szervezését, a Ráday-könyvtár fejlesztését, az ifjúságnak szemináriumokba való dolgoztatását. Figyelmébe ajánlottam illetékeseknek a takarékosságot, különösen az internátus regie-költségeinek leszállítása tekintetében. Somogyi útam. Szeptember 11-én indultam útra külső somogyi egyházmegyénk megvizsgálására. Az első tíz napon át Kováts István egyházkerületi aljegyző volt hűséges és áldottszavú segítőtársam igehirdetésben és a vizsgálat megejtésében, a többi napokon pedig ugyanezt a munkát Szabó Zsigmond belmissziói lelkész végezte buzgón és szívesen. Három hétig tartott az út és a legtöbb napra két gyülekezet látogatása esett. Gyönyörű őszi időben keringve és csapongva a Balaton ezüst tükre körül, jártuk Somogy halmait és völgyeit és vittük az örvendetes izenetet azoknak a gyülekezeteknek, amelyek több mint száz esztendő óta most részesültek harmadszor püspöki látogatásban. Somogyi egyházmegyémen is látom azt a szomorú meggyérülést, megszűrődést, amiről előbb beszéltem. Ez a pompás fajta csendesen fogy. Végig