Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1923.

1923. november 17.

13 vannak, tehát ha e téren eddig valamelyes fogyatkozás mutatkozik, tisztán rajtunk múlt. Hárem nagy kálvinista mezőről folytak hozzánk a segélyek forrásai: skót testvéreinktől, kik itteni missziójuk révén az idén is hűséges támogatóink és barátaink voltak. Jól esett, hogy a magyar kálvinizmus képviseletében Debreczen csekély viszonzásul dísz doktorrá krealta Webster Macdonald urat. A holland Gereformerde Kerk részéről, amely egyes itteni buzgó atyánkfia, közöttük legelső sorban Sebestyén Jenő theologiai tanár akciója révén közölte magyar református híveinkkel lelki és testi ajándékait. Itt jegyzem fel annaleseink számára két úrnőnek nevét: Kuyper Katalin és Henrietta őnagyságaik nevét azért, mert ez a két név ezer meg ezer magyar gyermek szívében van örökre beírva. Nemes, kedves keresztyén személyiségük pedig mindnyájunk emlékezetének egyik ertékes kincse marad. A harmadik az amerikai Reformed Church volt, amelyiknek egyik vezető egyénisége James J. Good philadelphiai tanár, nemzetünk egyik leghűbb és legnemesebb barátja. Az ö nevénél meg kell állanom és reáterelnem egyházkerületem figyelmét. Most már harmadszor hajózza át az Óceánt azért, hogy minket meglátogasson, minden nyomorúságunkról meggyőződjék, kicsiny és nagy gondjainkat arany szívére felvegye. Tudom azt az atyai jóságot, amellyel a mi diákjainknak helyet készít, ellátásukról gondoskodik és valóságos élő Gonviseléssé válik számukra. Tudom, ismerem azt a fáradságot nem ismerő propagandát, amit érdekünkben oda át kifejt, szakadatlanúl levelezvén, utazván és kapacitálván, — egy amerikai pap, valami Kazinczyra emlékeztető lélekkel. Belmissziói munkák indulnak immár a III. kerületben, s nem tudja a világ, hogy mindez az ő révén. Zsinatokon különös meleg hangon emlékezik meg rólunk, s ügyünket, igazunkat köti olyanok szívére, akik a nevünkön kívül semmit sem hallottak rólunk. Sohasem keres sem feltűnést, sem jutalmat, sem elismerést. Nekem kötelességem volt egyházkerületem történetébe nevét feljegyezni és az atyák előtt szolgálatát megáldani. A reászorult egyházak segélyezési akciójának egységes megszervezése mindinkább közszükséggé válván, lassanként alakulnak az egyes országokban az úgynevezett segélyezési központok. így a mult év folyamán megalakult Magyarországban is, s most ennek a szűrőjén keresztül érkeznek hozzánk a különböző ereken szivárgó és egybegyűjtött segélyek. Még csak azt kell