Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1922.

1922. október 21.

18 lesség kényszerének volna szava, mint pld. az adófizetésben s nem szólna bele az ösztön a maga vad lobogásával, félszázad alatt kipusztulna a világ. Ha valaki rájött, hogy az élet leg­nagyobb hajtó erejét csak a maga érdekében használja ki s isteni, világteremtő következményeit kikerülje: csak teljes lelki átválto­zással, űjjászüleléssel lehet az anyaság martyrumos szertartá­sára megnyerni. Beleszövődik egv csomó kulturális tényező: minél miveltebb, annál igényesebb; minél igényesebb, annál gyá­vább. Fellelhető benne a tömegpszichologiai tényező: helyi szo­kássá válik, a hagyomány, a népdivat idolumává nő s szinte tudat­alatti kényszerrel uralkodik a lelkeken. Bizonyara elkeveredett benne jó sok ismeretlen phylogentikai élettani törvény: a kihaló fajták dekadenciájának törvényszerűsége. Végül, de nem utolsó sorban: a vallásnak morális befolyásolásra való elégtelensége. Ez az elemzés nem teljes, de mutatja, hogy mily összetett je­lenséggel állunk szemben, s milyen lelkiismeretlenség ezek közül egyet kiragadni s demagog-propaganda következtetéseit vonni le belőle. Azt a statisztikailag igazolt tényt, hogy a szláv faj sza­porább, mint a germán, a germán szaporább, mint a román, az ipari munkás szaporább, mint a földmívelö, a katholikus szapo­rább, mint a protestáns, bűnös dolog arra a propagandára hasz­nálni fel, hogy a szlávval szemben tűnjön el a germán, az ipari munkával szemben szűnjön meg a földmívelés, a katholiciz­mussal szemben pusztuljon a protestantizmus. Ha Magyar­országon csak az a vallás az államfenntartó s minden más átkos nemzet-destructio, amelynek hívei a legnagyobb születési arány­számot mutatják fel, akkor alighanem pravoszlávoknak kel­lene lennünk a destructio elleni védekezésünkben, viszont azt, hogy a katholicizmus milyen arcanum az egyke ellen, ékesen bizonyítja — Franciaország. Azt, hogy az egyke magyar refor­mátus talajon kezdődött el, csak azt mutatja, hogy egy virág­zása tetőpontjára ért, anyagilag és kulturailag fejlett, zárt fajtába és zárt társadalomba kapott bele a nalálos kór, amelyik terjed tovább a kevésbbé fejlett, más vallású községek között is. Az így gyérülő zárt társadalom réseibe tódul bele a nagyobb tár­sadalmi nyomás súlya alatt a bevándorló, cseléd- és proletárelem, s ha az utóbbi az előbbivel azonos életkörülmények között huza­mosabb ideig fog élni, fájdalom, inficíálódni fog. Felekezeti oka az egykének nincs; a felekezeteknek csak egy ponton jöhetnek be a

Next

/
Thumbnails
Contents