Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1922.
1922. október 21.
18 lesség kényszerének volna szava, mint pld. az adófizetésben s nem szólna bele az ösztön a maga vad lobogásával, félszázad alatt kipusztulna a világ. Ha valaki rájött, hogy az élet legnagyobb hajtó erejét csak a maga érdekében használja ki s isteni, világteremtő következményeit kikerülje: csak teljes lelki átváltozással, űjjászüleléssel lehet az anyaság martyrumos szertartására megnyerni. Beleszövődik egv csomó kulturális tényező: minél miveltebb, annál igényesebb; minél igényesebb, annál gyávább. Fellelhető benne a tömegpszichologiai tényező: helyi szokássá válik, a hagyomány, a népdivat idolumává nő s szinte tudatalatti kényszerrel uralkodik a lelkeken. Bizonyara elkeveredett benne jó sok ismeretlen phylogentikai élettani törvény: a kihaló fajták dekadenciájának törvényszerűsége. Végül, de nem utolsó sorban: a vallásnak morális befolyásolásra való elégtelensége. Ez az elemzés nem teljes, de mutatja, hogy mily összetett jelenséggel állunk szemben, s milyen lelkiismeretlenség ezek közül egyet kiragadni s demagog-propaganda következtetéseit vonni le belőle. Azt a statisztikailag igazolt tényt, hogy a szláv faj szaporább, mint a germán, a germán szaporább, mint a román, az ipari munkás szaporább, mint a földmívelö, a katholikus szaporább, mint a protestáns, bűnös dolog arra a propagandára használni fel, hogy a szlávval szemben tűnjön el a germán, az ipari munkával szemben szűnjön meg a földmívelés, a katholicizmussal szemben pusztuljon a protestantizmus. Ha Magyarországon csak az a vallás az államfenntartó s minden más átkos nemzet-destructio, amelynek hívei a legnagyobb születési arányszámot mutatják fel, akkor alighanem pravoszlávoknak kellene lennünk a destructio elleni védekezésünkben, viszont azt, hogy a katholicizmus milyen arcanum az egyke ellen, ékesen bizonyítja — Franciaország. Azt, hogy az egyke magyar református talajon kezdődött el, csak azt mutatja, hogy egy virágzása tetőpontjára ért, anyagilag és kulturailag fejlett, zárt fajtába és zárt társadalomba kapott bele a nalálos kór, amelyik terjed tovább a kevésbbé fejlett, más vallású községek között is. Az így gyérülő zárt társadalom réseibe tódul bele a nagyobb társadalmi nyomás súlya alatt a bevándorló, cseléd- és proletárelem, s ha az utóbbi az előbbivel azonos életkörülmények között huzamosabb ideig fog élni, fájdalom, inficíálódni fog. Felekezeti oka az egykének nincs; a felekezeteknek csak egy ponton jöhetnek be a
