Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1918. május 30.

62 sát, amit az 1901. évi 121. sz. egyháztanácsi, mint fönntartótestületi, határozat is megerősített, ámde másfelől az egyháztanács, mint fönntartótestület, 1907. évi 108. sz. határozatával előbb általánosságban. majd 130. sz. határozatával számszerűleg is mind Bernáth Lajos, mind Bartek Lajos tanárral szemben önként és méltányosságból — mint a 108. sz. határozat mondja: „hogy az egyenlő fize. tés elve érvényesüljön és a szerzett jogok semmi irányban sérelmet ne szenvedjenek'' — magára vállalta annak a különbözetnek a megtérítését. ami amiatt állott elő. hogy a fizetéskiegészítést adó állam a szolgálati éveknél csupán az ugyanazon helyen rendes tanári minőségben eltöltött éveket számította be. Nem állhat meg fölebbező egyháztanács amaz érvelése, hogy emez előző egyháztanácsi, mint fönntartótestületi, határozat érvénytelen volt. mivel az igazgatótanács egyik előbbi: 16—1906. számú határozata ellenére, illetve az igazgatótanács megkérdezése nélkül hozatott, mert az igazgatótanács, mint Egyházi Törvényeinkből és az egyházkerületi főgimnáziumi rendtartásból is kitűnik, de a dolog természetéből is következik, csupán végrehajtó és tanácsadó szerve a fönntartótestületnek, így a fönntartótestületet, kivált az egyenesen néki fönntartott anyagi ügyekben, az igazgatótanács semmiféle állásfoglalása — amely ebben az esetben különben is csak általános jellegű volt — a legkevésbbé se kötheti. Az igazgatótanács ezeket a meghallgatása nélkül hozott fönntartestületi határozatokat akkor, úgy látszik. nem tartotta magára nézve sérelmesnek: azok ellen nem jelentett be annak idején fölebbezést. bár tagjai közül többen jelenvoltak mindkét határozat meghozatalánál. Igaz ugyan, hogy ennek a két határozatnak a hozatalánál jelen volt Bernáth Lajos tanár is. mint presbiter, sőt mindkét jegyzőkönyvi pontot, mint az egyháztanács helyettes jegyzője, ő jegyezte, ami nyilvánvalóan ellenkezik az Egyh. Törv. I. tc. 42. §-ával. ámde egyfelől ezek a határozatok — legalább a jegyzőkönyv tanúsága szerint — nem szavazással, hanem egyhangúlag hozattak és a hitelesítési záradék két-két aláírással igazolja, hogy a határozatokat írásba foglaló, érdekelt helyettes jegyző az egyháztanács, mint fönntartótestület, határozatait híven foglalta írásba, másfelől ez ellen sem a jelenvoltak közül bárki is. így a mindkét ülésen lelkész-elnöki minőségben jelenlévő Szilády Áron lelkész, a mostani fölebbezések egyik aláírója, kifogást nem emelt, sem ezen a címen ezeket a határozatokat akkor senki meg nem fölebbezte; sőt eme határozatok alapján Bernáth Lajos három éven át. Bartek Lajos tanár pedig még több éven át élvezett személyi pótlékot. Amikor Bernáth Lajos állami fizetéskiegészítése az újabban esedékes előlépésnél ismét megrövidült másutt eltöltött szolgálati éveinek be nem számítása miatt, méltán tartotta magára nézve sérelmesnek az egyháztanács, mint fönntartótestület, 1912. évi 239. és 1913. évi 83. sz. határozatait és joggal keresett jogérvényes alapra támaszkodó és a fönntartótestület részéről er) y oldalúi a q semmiféle címen vissza vem vonható szerzett jogainak megvédelmezése érdekében jogorvoslatot az egyházmegyénél. Téved fölebbezö