Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1918. május 30.

63 egyháztanács abban, amit mind az első. mind a második egyházmegyei ítélet ellen beadott fölebbezésében „főerőssége" gyanánt említ föl, hogy mivel Bernáth Lajos az 1912. évi 239. sz. egyháztanácsi határozatot a törvénys 15 napi határidőn belül elmulasztotta megfölebbezni, az jogerőssé, megdönthetetlenné vált. amit az egyházmegyei bíróságnak is föltétlenül respektálnia kellett volna szerinte: itt nem valam|ely egyháztanácsi határozatnak az egyházmegyei közgyűlés elé való fölebbezéséről van szó, amire az I. tc. 45. §-a szerint a határozat kézbesítésétől csupán 15 nap idő van biztosítva, hanem az V. tc. 33. §-ában foglalt közigazgatási bíráskodási ügyről, amely az V. tc. 140. §-ának utolsó l>ekezdése szerint csupán három év alatt évül el, tehát annak elteltéig mindenkor kérhető annak érvényesítése. 6. A dunamelléki ref. egyházkerületi bíróság, mint felebbezési fegyelmi bíróság, a vértesaljai ref. egyházmegye bíróságának, mint fegyelmi bíróságnak. Botocska Béla seregélyesi tanító, Bődy Lajos seregélyesi lelkész és Kiss Lajos seregélyesi kántortanító ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben 1918. évi május hó 10-én hozott I. 14/1918. bir. sz. ítéletét a Botocska Béla és Bődy Lajos részéről benyújtott fölebbezés folytán felülvizsgálat alá vévén. 1918. évi május hó 30-án tartott ülésében következőképen ítélt: Az egyházkerületi bíróság a vértesaljai ref. egyházmegyei bíróságnak, mint fegyelmi bíróságnak. I. 14 Bir. 1918. sz. ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az egyházkerületi bíróság az egyházmegyei bíróság ítéletének indokolását elfogadja, azzal a módosítással, hogy Bődy Lajos lelkész által elkövetett fegyelmi vétségnek minősíti az iskolamulasztási kimutatások bemutatásának elmulasztását is. mert a lelkész által e tekintetben felhozottak igazolásul nem szolgálhatnak. Kiemeli továbbá az egyházkerületi bíróság, hogy az 1917. december 18-iki ülés presbiteri gyűlésnek nem tekinthető, mert a lelkész távozása folytán az ülés presbiteri gyűlés jellegét elvesztette (E. T. I. t.-c. 38. §.) és ehhez képest a felvett jegyzőkönyv hiteles jegyzőkönyvnek el nem fogadható. Végül szükségesnek tartja az egyházkerületi bíróság nyomatékosan figyelmeztetni a feleket, hogy ezentúl kötelességeiket pontosabban teljesítsék, egymás munkáját megértéssel támogassák és kerüljenek mindent, ami a gyülekezeti béke feldúlását eredményezheti.