Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1918. május 30.

743 II. Bírói tanács. Elnökség: Kálmán Gyula esperes és grúi' Teleki József egyliázm. gondnok. Jegyző: Bocsor Lajos aljegyző. Bírák: Balla Árpád, Kátai Endre, Nagy Ferenc, Haypál Benő, Somogyi Kálmán. Szalay Ferenc, Sógor Endre, Lukácsy Imre. dr. Bernát István, dr. Szabó Béla. Tárgyalandó ügyek: Bernáth Lajos kiskunhalasi tanár közig, bírói ügye. Előadó: Dr. Kováts István. — Bődy-Botocska fegyelmi ügy. Előadó: dr. Jalsoviczky Károly. 3. A dunamelléki ref. egyházkerületi bíróság, mint fegyelmi bíróság, Ürházy Sándor kápolnásnyéki lelkész panaszára Szalay Károly- kápolnásnyéki ref. kántortanító ellen hivatalból lefolytatott fegyelmi ügyben, melyben a vértesaljai ref. egyházmegyei bíróság 1918. május lü-én hozott ítéletével panaszlottat az egyh. V. tc. 34. §. A. 1., 2., 3.. 4. és 6. pontjaiba ütköző fegyelmi vétségben bűnösnek mondotta ki s ezért őt az egyh. V. tc. 35. §. d) pontja alapján a kápolnásnyéki ref. egyháznál viselt kántortanítói állásától a mellékbüntetés mellőzésével elmozdította s a felmerült 22 K költségben elmarasztalta s ugyanakkor ugyanott hozott külön végzéssel pedig állásától felfüggesztette, alulírott napon és helyen megtartott tárgyaláson az egyházmegyei bíróság ítéletét és végzését panaszlott lelebbezése folytán vizsgálat alá vévén, a következőleg végzett: Az egyházkerületi bíróság az egyházmegyei bíróság ítéletét feloldja s alsóbíi óságot arra utasítja, hogy újabb szabályszerű tárgyalás után hozzon új ítéletet; a felfüggesztés tárgyában hozott végzés megváltoztatásával pedig panaszlott felfüggesztését megszünteti. Indokok: 1. Panaszlott fölebbezésében az ítélet feloldását az egyh. V. tc. 116. §. 3. pontja alapján abból az okból kérte, mivel az ítélethozatalban két érdekelt bíró vett részt: Balassa Sándor és l'rházy Lajos Balassa Sándorra nézve ez a bíróság nem látja fenn forogni az érdekeltséget, mivel sem az a körülmény, hogy ő a kápolnásnyéki tgyliáz presbitere. sem az. hogy vármegyei főjegyző, sem a felhozott egyéb körülmények nem állapítják meg a törvény 49. §-ában körülírt érdekeltségi esetek egyikét sem. Ürházy Lajosra nézve azonban az egyh. V. tc. 49. §. b) pontja alapján az érdekeltséget meg kellett állapítani, mivel a bíróság több tagjának közvetlen tudomása szerint ő a vád képviseletében eljárt ürházy Sándornak első izbeni unokatestvére és így vele másodfokon oldalrokonságban van.