Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1918. május 30.

26 42. Tárgyaltatott a kecskeméti ref. egyháztanácsnak a Kecskeméten felállítani szándékolt tanítónőképzői-intézet ügyében a dunamelléki ref. egyházkerület közgyűléséhez intézett, az egyházkerületi tanítóképző-intézeti szakosztály és pénzügyi tekintetben a pénzügyi bizottság és a számszék által is letárgyalt következő kérelme: ..Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés! Általánosan elismert tény. hogy az utóbbi évtizedek alatt nem remélt mértékben nyomult előtérbe az a követelés, hogy a nő a férfi munkakörében is érvényesülhessen. Ez a követelés oly élénken nyilvánult meg a társadalommal szemben, hogy a fölött többé napirendre nem térhetett. A nők előtt megnyíltak a kenyérkereseti pályák, megnyitotta előttük kapuit az egyetem, a közszükségletnek eleget teendő, egyre-másra születtek meg a leánygimnáziumok. A háború kitörése és elhúzódása ennek a problémának még inkább kedvezett s a kényszer hatása alatt a nő olyan munkakörbe is bekerült. melytől eddig idegenkedett. A háború megteremtette a férfi munkakörben dolgozó nőt. És előre látjuk, hogy a társadalom a béke helyreálltával kénytelen lesz ezt a szükségteremtet te helyzetet szentesíteni s a nőt mint munkaerőt szellemi és testi munka tekintetében egyaránt egyenjogúsítani a férfival. Ez a probléma a társadalom számára már nem is probléma. Annál súlyosabban nehezedik ez a kérdés magyar ref. egyházunkra. Minket ennek a társadalmi kérdésnek merész-ívű fejlődése készületlenül talált s napról-napra mind nagyobb aggodalommal szemléljük azokat a mulasztásokat, amelyek e tekintetben minket részben eleink puritán felfogása, részben anyagi erőtlenségünk miatt terhelnek. Szinte luxust űztünk a múltban a fiú közép- és felső-iskolák felállítása körül. 28 gimnáziumot, 2 jogakadémiát és 3 tanítóképzőt tart fenn egyházunk az ország területén, de közben nem vettük észre az idők jeleit s figyelmen kívül hagytuk a nőnevelés rohamosan fejlődő igényeit. S ma. amidőn a kenyérkereső nő problémájában döntött a társadalom és döntött különösen a reánk szakadt háború, egyházunk szinte leküzdhetetlen nehézségekkel került szembe, mert iskolafenntartó nagyobb egyházaink anyagi erejét lekötötték, sőt jórészben ki is merítették a már korábban létesített közép- és felsőiskolák. Pedig a nőképzés kérdése reánk nézve több. mint probléma. Mellünknek szegzett fegyver az! Egyházunk jövendőjének, létének, vagy nem létének kérdése fűződik hozzá. A róm. kath. egyház a maga e téren tapasztalható felkészültségével hihetetlen sikereket mutat fel. mely sikerek a dolog természeténél fogva statisztikai adatok szerint nem mutathatók ki ugyan, de akiknek módjukban van az ilynemű intézetek munkáit évről-évre figyelemmel kísérni, azok jól tudják, hogy nem kicsinylendő az a veszedelem, mely reformá- • tus egyházunkat erről az oldalról fenyegeti. Ily szomorú tapasztalat adja a kecskeméti ref. egyháztanács