Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.
1918. május 30.
27 ajkára a Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés segítségéért és támogatásáért a kérő szót. 70.000 lelket számláló s túlnyomó többségben róm. kath. vallású városunkban az elmúlt év folyamán egy apáca zárda-iskola, közelebbről leánygimnázium nyilt meg. E zárda-iskola a közszükségletet kielégítendő egy tanítónőképző magántanfolyamot is szervezett kebelében, azzal a célzattal, hogy ezt az intézményét, mint kifejlesztendő leánynevelő-intézetének egyik tagozatát, rövidesen nyilvánossá teendi. Erre a tanítónőképző magántanfolyamra csupán városunknál 20 növendék jelentkezett, kik közül 12 református. Elszomorító szám. De van-é jogunk kárhoztatnunk azokat a református szülőket, hogy apáca-iskolába járatják gyermekeiket? Hiszen a háborús viszonyok között beállott nagy eltolódások, a megélhetés nehézségei siirgetőleg követelik tőlük. hogy leánygyermekeik jövendőjéről kellőképen gondoskodjanak. Yárható-é. hogy azok a szülők lelkiismeretbeli furdalást érezzenek amiatt, hogy leányaik lelkét kitették a kísértés, sőt megejtés lehetőségeinek oly körülmények között, amidőn az ország 35 tanítónőképző.iéből a r. kath.-ok 20 képzőjével szemben csak 4, illetőleg az idén megnyílt nagyenyedivel 5 a református, a mi dunamelléki egyházkerületünk területén pedig éppen nincsen egy sem. Jól érezzük, hogy nem a szülőkre, hanem egyházunkra nehezedik a felelősség terhe, ha ölhetett kezekkel s tétlenül nézzük, mint sorvadunk s fogyunk. Ma csak 12-t. holnap már talán 24-et és így fokozódva egyre többet veszítünk a jövendő művelt anyáiból, kik gyermeke'ket egyházunk szellemében nevelnék. És alig túlozunk, amidőn azt állítjuk. hogy velünk közös aggodalma ez Nagykörösnek. Czeglédnek. Halasnak. Tolnának. Baranyának, sőt egész egyházkerületünknek, mely régóta érzi egy keWlbeli tanítónőképző felállításának szükséges voltát. Amidőn ezért kecskeméti ref. egyházunk feltárja a Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés előtt, sebeit s feltárja oly időben, amikor még azok orvoslására van mód. s amidőn másfelől rámutat arra a parancsoló szükségre, mely egy kebelbeli tanítónőképző létesítését az egyházkerületre is nélkülözhetetlenné teszi: bízunk benne, hogy egyházunk részéről e célra felajánlandó igen jelentékeny áldozatainkat a Főtiszt. Egyházkerületi Közgyűlés az ügy érdeme szerint méltányolva, segítségünkre jön s a tervezett intézetnek Kecskeméten leendő felállítását megfelelő anyagi támogatással lehetővé teszi. Legyen szabad e helyütt utalnunk arra a körülményre is. hogy dunamelléki egyházkerületünk mily jelentékeny támogatásban részesíti a kétségkívül szintén hézagpótló nagykörösi tanítóképző-intézetet. Ez a támogatás, mint ismeretes, évenként közel 14.000 koronát tesz ki. Ha a Főtiszt. Egyházkerületi Közgyűlés mérlegeli fentebb előadott indokainkat, lehetetlen be nem látnia, hogy egy tanítónőképző felállításához a mai viszonyok között legalább is annyi érdeke fűződik, mint amennyi egy tanítóképző fenntartásához.