Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1917. szeptember 22.

168 Megállapítandónak tartotta a bíróság hatáskörét egyébként azért is, mivel nem tartotta volna az egyházi törvényhozás intencióival összeegyeztethetőnek, hogy a gimnáziumi igazgató-választás tisztaságától a bírói jogsegélyben rejlő biztosítékot megtagadja akkor, mikor az egyházi törvények (V. tc. 83. § 1. pont) jóval kisebb jelentőségű választásokat is a bírói eljárás védpajzsa. alá helyezett. II. A bíróság hatáskörét nem az Egyh. t.V. tc. 33. §-ának 1., hanem 12. pontjára alapítván, megállapítja, hogy a jelen ügyben az Egyh. t.V. tc. 41. § 2. bekezdése szerint az érdekelt egyházi hatóság (jelen esetben a kecskeméti főgimnáziumot fönntartó egyházközség), az érdekelt egyházi tisztviselők (vagyis az igazgatóságra személyileg minősített főgimnáziumi rendes tanárok), végül az érdekeli egyháztagok jogosultak panasztételre. Ellenben megállapítja a bíróság, hogy a jelen ügyben az V. tc. 41. §-ának 3. bekezdése, mely a 33. § egy és kettő pontján alapuló választási ügyekben a panasztételi jogosultságot különlegesen szabályozza, (10 választó panasza) nem nyerhet alkalmazást. III. További eldöntendő előzetes kérdés volt, hogy a kecskeméti főgimnázium tanári széke mint ilyen a jelen ügyben bír-e panasztételre jogosultsággal ? A bíróság — egyezően az alsóbíróság ítéletével — a tanári szék ügyféljogosultságát nem ismerheti el, mert — noha nem tartja vitásnak azt a kérdést, hogy a tanári szék egyházi hatóság az egyh. VI. tc. 95. es 97. §-ai értelmében, mert máskülönben a gimnáziumot illető fegyelmi és igazgatási ügyekben nem járhatna el, — mégis érdekelt egyházi hatóságnak nem tekinthető, mivel az alsóbíróság helyes megállapítása szerint, az igazgatóválasztásnak maga is egyik tényezője s midőn élt véleménynyilvánítási jogával, ezzel kimerítette az egyh. VI. tc. 96. §-ában is, a gimn. rendtartás 210. § 1. pontjában is nyert jogkörét, amely az igazgatóválasztásra vonatkozóan ennél továbbmenő befolyást részére nem biztosít. A tanári szék felebbezésének az az érvelése, hogy ily felfogás mellett a tanári kar védtelen volna esetleges jogsérelmek ellen, nem állhat meg, mivel a panasz joga a tanárokat saját személyökben mint érdekelt egyházi tisztviselőket megilleti. Minthogy azonban az érdekelt tanárok nem ily minőségűkben éltek jogorvoslattal, hanem kifejezetten mint tanári szék, tehát mint egyházi hatóság léptek fel korporatíve, az egyházmegyei bíróság helyesen utasította vissza panaszukat. Ugyanezen okból kellett a tanári széknek az elsőbírósági ítélet ellenében használt felebbezését is érdemi elbírálás nélkül visszautasítani. IV. Visszautasítandónak találta a bíróság az egyházközség presbitériumának — annak 1917. szeptember 16-iki határozatából — bejelentett felebbezését is, mivel az elsőbíróság ítélete a presbitérium igazolt képviselője előtt 1917. augusztus 16-án kihirdettetvén, az azt felebbezés bejelentése nélkül tudomásul