Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1915.
1915. július 8.
48 Emléklapok. hazát is, hol nekünk élnünk és halnunk kell. Kész vagyok azért nektek hirdetni az evangélium alapján, az Úr Jézus példájának fényében a hazaszeretet igéjét. De hangsúlyozom, hogy én azt a hazaszerető érzést kívánom hirdetni, mely nem nagy szavakban, nem érzelgésben olvad fel, hanem a krisztusi tanok vezérlete alatt gyakorlati munkásságban érvényesül, Isten kezéből várva úgy földi sikereit és boldogulását, mint örök jutalmát ott fenn az egekben. Erre az igazi nem ábrándok után futó, hanem való élettel számoló hazaszeretetre buzdít minket az evangélium és abban mindenekfelette Krisztus példája. Én az evangéliumba keresztyén híveim seholsem olvastam, hogy Jézus, mint oly sokan mások teszik, szüntelen a hazát emlegette volna. Arról sem tudok, hogy élére állott volna egyik vagy másik pártnak és a másként gondolkozókkal szemben kíméletet nem ismerő harczra buzdította volna híveit. És mégis az ő isteni példája és tanítása az ő munkás hazafias érzése lett a valódi keresztyén hazaszeretet typusa. Bár az Ö isteni végtelenségét az egész mindenség sem korlátozhatja, de a mikor istensége az emberi testnek és egy darab földnek határai között jelenik meg, választott nemzetéhez, hazájához ragaszkodó érzéseit szóban és cselekedetben mindenütt megmutatja. Nem említem Jézus isteni tanítását a felebaráti szeretetről, a kölcsönös segítség és egymás iránti igazságosság kötelességéről, melyeket utóvégre is leginkább a velünk egy földön élők iránt kell gyakorolnunk és a melyek által Krisztus az ószövetség népének szűkkeblű hazaszeretetét megtisztítván, a keresztény erkölcs magaslatára emelte. Nem beszélem Jézus igéit a szabadságról, egyenlőségről és testvériségről, hiszen ha Jézus hazaszeretetének tökéletes képét akarnám megrajzolni, meg kellene előbb számlálnom az Ő földi életének minden perczét, lelkének minden gondolatát, szívének minden dobbanását, hatalmának minden csodáját, mert mindezekben ott ragyog a földi haza szeretete, ölelkezve az égi haza szerelmével; ott fénylik az eggyé olvadt kettős érzés regulája: imádkozzál és dolgozzál! Ez a Krisztus hazaszeretete! És ennek az istenfélő munkás hazaszeretetnek fénye oly magasra sugárzott, hogy azt a századok alantjáró homálya el nem érhette. Ebből a
