Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.
1913. október 18.
VII. Függelék. 431 közgyűlést annak elnöke (elnöksége) hívja össze a szószékből 8 nappal a gyűlést megelőzőleg; a képviseleti alapon szervezett közgyűlést azonban 3 nappal előbb kézbesített meghívóval, — melynek valamint a szóbeli meghívásnak is, — tartalmaznia kell a gyűlés megtartásának helyét, idejét és tárgysorozatát. Az egyházi közgyűlés tárgysorozatát a presbytérium állapítja meg. A tárgysorozatra felvett ügyek a presbytériumi gyűlés határozatával megállapított s az ügy részletes ismertetését és az indokolást is tartalmazó határozati javaslatok alakjában terjesztendők a közgyűlés elé, mely azok elfogadása felett tanácskozás után «igen»-nel vagy «nem»-mel dönt. A többség felállással, tíz tag kívánatára azonban névszerinti szavazással állapítandó meg». A külsősomogyi egyházmegye óhajtja, hogy a 24—55. §-ok helyett új §-okban törvénnyel szabályoztassék a közgyűlés tartása, rendje, hatásköre. Évenként legalább egy közgyűlés tartandó az év első két hónapjában az egyházközség mult évi dolgairól való leszámolás végett. 26. §-ból a kecskeméti egyházmegye kihagyni javasolja: «ahol szerveztetett» szókat. A külsősomogyi egyházmegye szerint a presbytérium hatásköre részletesen meghatározandó. 27. §. A felsőbaranyai egyházmegye kimondatni kéri, hogy «a presbytériumnak a s. lelkész is tagja, de csak tanácskozási joggal». A kecskeméti egyházmegye kimondatni javasolja, hogy az «énekvezére, amennyiben az I. t.-cz. 131. S-a által megkívánt képesítéssel bír». (Tanítója és énekvezére helyett «kántor tanítója» teendő {a) után következnék a b) pont és azután jönne a következő két kikezdés. A külsősomogyi egyházmegye szerint a presbytérium tagjai közé felveendők a vallástanító és más munkakörre választott lelkészek, valamint a s. lelkészek is, de ez utóbbiak csak tanácskozási joggal. A pesti egyházmegye: az a) ponthoz hozzáteendő:
