Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.

1910. október 22.

94 1010 október 25-én. — Saepe Dei» encziklika a kor felfogását megváltoztatni nem fogja, s azok közé az okiratok közé tartozik, a melyek a reformált egyházak hívőinek kegyeletes érzelmeit mélyen sértik, s veszélyeztetvén a felekezetközi béke áldásait, kártékonyán h.itnak vissza magára a r. katholikus egyházra is. Ezekből az okokból tiltakozásunknak kifejezése mellett, bátran napirendre térhetnénk az «Edité Seape Dei» encziklika felett, habár azt a kalocsai érsek a kir. tetszvény nélkül kihirdette. Ez a bulla és ez a kihirdetés azonban nem áll egyedül, ez csak egy lánczszemét képezi annak a mindjobban kidomborodó jelenségnek, melyet évek óta sajnálatosan tapasztalunk, hogy t. i. a pápai okmányok, bullák, encziklikák, decretumok a királyi tetszvény alkalmazása nélkül hirdettetnek ki. Legújabban bizonyság erre a «Ne temere», a «Provida», az «Edite Saepe Dei» stb. Úgyannyira, hogy a pápai okiratoknak a királyi tetszvény nélkül történő közzététele valóságos rendszerré fajult, melyben a kir. tetszvényjog napról napra jobban elhomályosul. Oda jutottunk, t. közgyűlés, hogy nemcsak a klerikális sajtó hirdeti, hanem aggasztóan széles körben hódít az a jogi felfogás, hogy a kir. tetszvényjog ma már nem is létezik. Minden vitán fölül áll t. közgyűlés, hogy a kir. tetszvényjog (jus placeti) ma is élő jog. Ha nem alapítjuk is Zsigmond 1404. évi s I. Ulászló 1440. évi IV. V. t.-czikkeire. melyek a Corpus Jurisbati nem foglaltatnak, törvényerőre emelte azt a legerősebb jogforrás: a szokás. E joggal 1848 előtt is többször éltek királyaink s közjogi iróink általában mint régi jogot ismertetik. Igaz, hogy a kir. tetszvényjogotaz 1850.évi ápril hó 18-iki pátens és az 1855. évi concordatum eltörölte, azonban ezen az alkotmányon kívül létesült rendelkezések hazánkra nem kötelezők. Világos szankcziója ennek az egyedül alkotmányos felfogásnak az. hogy a koronázás s a jogfolytonosság visszaállítása után, maga dicsőségesen uralkodó királyunk I. Ferencz József 1870. évi aug. hó 9-én kelt legfelső elhatározásával kijelentette, hogy a királyi tetszvényjogot a jövőben gyakorolni óhajtja és e joggal a felelős kormány útján fog élni. Élt is e joggal, midőn Jekelfalussy Vincze székesfehérvári püspök, a ki a vatikáni zsinat ha-