Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.

1910. október 22.

III. Függelék. 375 ványról, hanem a Pesti ref. Főiskola mint jogi személy általános örökléséről van szó. Az a körülmény, hogy a hagyatéki vagyon jövedelmének egy részére nézve a végrendelet meghagyást (modust) tartalmaz s ez a Pesti ref. Főiskola rendelkezési jogát meghatározott kereten belül korlátozza, nem változtat azon a tényen, hogy a vagyont a Főiskola örökölte. Jlyen meghagyások végrendeletekben sűrűn előfordulnak a nélkül, hogy ez az illető örökséget alapítványnyá tenné. Az alapítvány mint jogügylet valamely vagyonnak czélvagyonná és külön jogi személyé szervezését czélozza, a mihez szükséges az illető adományozónak vagy örökhagyónak kifejezetten erre irányuló akaratnyilvánítása. Az a körülmény magában véve, hogy örökhagyó egyházi jellegű intézményt nevezett örökösévé, e mellett örököséhez meghagyást intéz: még burkoltan sem foglalja magában örökhagyónak arra irányuló akaratkijelentését, hogy hagyatéka alapítványi szervezést nyerjen. Az evvel ellenkező felfogás oda vezetne, hogy minden egyházi hagyomány és örökség kormányi jóváhagyás alá vonatnék, a mit bizonyára Nagyméltóságod sem intendál. Különben a Roboz Károly-féle hagyatékra vonatkozó jogviszonyok a m. kir. Curia 6506/902. P. sz. Ítéletében jogerős meghatározást nyertek s ez az Ítélet nem állapítja meg a hagyaték alapítványi jellegét, hanem ellenkezőleg úgy rendelkező részében foglalt intézkedéseivel mint indokolásának kijelentésével és megállapításával kimondja, hogy a Pesti ref. Főiskola általános örökös s mint ilyen a kérdéses vagyon tulajdonát szerzi meg. A rendelkező rész III. pontjában meghatározott számadás-közlési kötelezettség nem az állammal, hanem csak a jogosítottakkal szemben van megállapítva. Nem fogadhatjuk el Nagyméltóságodnak a bírói