Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.

1910. október 22.

376II. Függelék. Ítéletek indokolására vonatkozó álláspontját sem. Nagyméltóságod nagybecsű leirata szerint: «Ma már egyébként meghaladott álláspontot képez az. hogy az indokolás a rendelkező részszel azonos elbírálásban részesítendő». A dolog épen ellenkezőleg van. Nevezetesen az ítélet indokaiban foglalt bírói kijelentések és megállapítások a már kifejlett judikaturánk értelmében, mint a jogviszony eldöntésének alkotórészei tekintetnek s mint ilyenek külön felebbezés tárgyát képezhetik akkor is, midőn az illető félre nézve az Ítélet rendelkező része kedvező, de sőt a mennyiben ily kijelentések és megállapítások azon fél által, a kire nézve az Ítélet kedvező, nem felebbeztetnek, hivatalból felülvizsgálat tárgyául nem szolgálnak. A jogvita rendszerint az indokolásban döntetik el, a rendelkező rész pedig az indokolásban foglalt döntésnek konklúzióját képezi marasztalás vagy elutasítás formájában. Mindezekből folyik, hogy a 6505/902. P. sz. curiai Ítélet indokolásában foglalt megállapításon, mely szerint a Roboz Károly-féle hagyatéki vagyon a Pesti ref. Főiskolát tulajdonilag illeti, nem lehet figyelmen kívül hagyni azért, mert ez a megállapítás az indokolásban van elhelyezve és nem a rendelkező részben. Mindezeknél fogva eldöntöttnek tartjuk úgy a végrendelet alapján, mint a 6505 (.K)2. sz. kúriai Ítéletben azt a kérdést, hogy alapítványt létesített-e hagyatékából néhai Roboz Károly és pedig oly értelemben eldöntöttnek, hogy alapítványt nem létesített s hagyatéka meghagyásokkal korlátoltan tulajdonává lett a Pesti ref. Főiskolának. Újból hangsúlyoznunk kell azt, hogy a már többször hivatkozott kúriai Ítélet nem állaprotta meg azt. hogy itt egy alapítványi vagyon alkottassék egy alapító levéllel s nem is tette ilyentől függővé a hagyaték átadását, hanem mindettől függetlenül ismerte el a főiskola örök és tulajdonjogát. Ilyen körülmények között mi nem is vagyunk kényszeríthetők alapítólevelet