Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.

109. október 16.

312 III. Függelék. szakos esemény nemcsak a fővárosi és a hazai kálvinistaság életében, hanem egyik jelentőségteljes mozzanat a magyar nemzet kultúrtörténetében is. Erre a protestáns jubileumokban gazdag esztendőre esik budapesti theologiai intézetünk teljessé válásának félszázados évfordulója is, melynek megünneplésére ez alkalommal összegyülekeztünk. Ez az ünnepélyes pillanat nem elég idő és nem alkalmas keret arra, hogy intézetünk változatos történetét pragmatikusan és részletesen ismertessem. Megtettem azt a millenium évében írt monográfiámban «A budapesti theolo giai akadémia múltja és jelene» (Budapest, 1896, Hornvanszky V.) czímű könyvemben. A jelen ünnepélyes alkalommal be kell érnem azzal, hogy a lefolyt félszázados múltnak csak főbb mozzanatait rajzoljam és néhány különösen jellemző sajátságát emeljem ki. Közismert tény, hogy intézetünket, mint a régóta tervezett pesti protestáns főiskola egyik ágát, több előzetes, de sikertelen kisérlet után 1855-ben Török Pál pesti lelkész, a későbbi dunamelléki püspök alapította és szilárdította meg. Az alapítási mozgalmakat az 1848/49. évi szabadságharcz két külön jellegű időszakra osztja, melyeknek elsejét a nagy nemzeti katasztrófa csaknem teljesen megsemmisítette, másodikát a rátermett apostol alkotó bölcsessége és fenntartó energiája fényes diadalra juttatta. Török Pál a mint 1839-ben Pestre került, egyháztanácsa útján beterjesztett folyamodványban azonnal megindítja az elődje, Báthory Gábor által pengetett eszme valóra váltását. A mozgalmat szeretettel fölkarolja a dunamelléki egyházkerület (1839), melynek tervezetkészítő bizottsága Fáy András tollából oly főiskolát javasol, melynek kebelében főgimnázium, theol. kollégium, jogi főiskola, tanár- és tanítóképző intézet is szerveztessék. Az ügyet lelkesen támogatja a Királyhágón inneni négy református egyházkerület konventje, a mely már 1840-ben pénzgyűjtő és szervező bizottságot küld ki. A következő évben már az ág. h. evangélikus testvérek is csatlakoznak a mozgalomhoz gróf Zay Károly indítványára és 1842-ben báró Prónay Gábor egyet, felügyelő vezetése alatt lutheránus tagokat is választanak a főiskolai bizottságba. így alakul meg a «Pesti