Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.

109. október 16.

III. Függelék. 313 protestáns főiskolai választmány®, mely 1843-ban nagy buzgósággal kezébe veszi az ügyet: pénzt gyűjt szép sikerrel és eredményesen agitál a sajtó útján. Az egyházi sajtóban a Székács József és Török Pál alapította «Protestáns E. és I. Lap», a napi sajtó részéről Kossuth Lajos «Pesti Hírlap»-ja erélyesen támogatja az egyházi és nemzeti szempontból egyaránt fontos kulturális mozgalmat. De a pár év múlva bekövetkezett szabadságharcz s ennek gyászos kimenetele jó időre megakasztotta a szépen indult előmunkálatokat; az aláírt pénzek legnagyobb része, az aláírók halála, emigrálása vagy vagyoni romlása miatt, elveszett. A szépreményű főiskolai mozgalomból csak a meghalványult eszme, ennek néhány barátja, s pár ezer forint befizetett adomány élte túl a nagy nemzeti katasztrófát. Az abszolutizmus szomorú időszakában a hatalmi erőszak nemcsak politikai, hanem egyházi téren is betiltotta a normális alkotmányos életet. A protestánsoknak nem volt szabad se egyházmegyei, se egyházkerületi gyűléseket tartani, arra meg gondolni sem lehetett, hogy a pesti főiskolai választmány folytathassa félbeszakadt működését. A mozgalom elesett fonalát más alakban és más módon kellett fölvenni. Az idők jeleit Török Pál pesti lelkész értette meg. a ki a szabadságharcz előtti főiskolai választmánynak is egyik legtevékenyebb tagja volt. Török az egyházkerületi gyűléseket helyettesítő «kormányzati és iskolai bizottmányok »> támogatását használta föl a pesti főiskola eszméjének megvalósítására. Mikor ugyanis 1851-ben a gróf Thun-féle iskolai pátens a protestáns közép- és főiskoláknak az «Entwurf» értelmében való újjászervezését követelte s mikor Kecskemét egyháztanácsa az egyházkerülettel közösen fönntartott kecskeméti theologiai intézetnél teljességgel nem akarta az «iskolai bizottmány» által múlhatatlanul szükségesnek tartott két tanszék fenntartási költségét fedezni (1852 szept. 7-diki presbyteriumi határozat), noha előbb azt önként elvállalta, az abszolút kormány már a két intézet áthelyezésével fenyegetőzött, az iskolai bizottmány pedig azt a radikális határozatot hozta, hogy Kecskemétről át kell helyezni az egyházkerületi intézeteket, még pedig a praeparandiát Nagykőrösre, a mi meg is történt, a theologiai intézetet Pestre s az áthelyezés kérdésében a