Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.

109. október 16.

1!)09 ápril 1-én. — e. f. b. ü. 273 bezés hiányában az Arany Gusztávra vonatkozó felmentő rendelkezés felülvizsgálat alá nem volt vehető. A Murányi Jánosra vonatkozó marasztaló rendelkezést ezen vádlott fellebbezése folytán vette felülvizsgálat alá az egyházkerületi biróság. Murányi János ellen Arany Gusztáv abból az okból tett feljelentést, hogy az 1908-ik évben megtartott mezőtúri papválasztásnál pályázó társak voltak, a mely választási harczban Murányi azzal a kárhoztatandó fegyverrel élt, hogy a választó közönség előtt Arany Gusztávot, a ki a péczeli papságban közvetlen elődje volt, itt viselt lelkészi állására vonatkozó dolgokra nézve alaptalanul megrágalmazta és e hireket a mezőtúri lelkészválasztó közönség körében rosszhiszeműleg terjesztette, a minek az lőn az eredménye, hogy Arany a választásnál elbukott s vele szemben Murányi választatott meg. Jelen fegyelmi Ítéletben csakis az erre vonatkozó tényállás tehető felülvizsgálat tárgyává, miután az elsőfokú közbenszóló határozatában az Arany Gusztáv vádieveiében foglalt azt a panaszt, hogy Murányi János Mezőtúron maga magát ajánlgatta, a fegyelmi tárgyalás köréből kizárta és Arany az ezen határozat ellen bejelentett fellebbezését az Ítélet kihirdetése után visszavonta. A mi most már a vád tárgyaként fennmaradt fent körülírt állítólagos cselekményt illeti, az Egyházkerületi biróság nem látta megfelelő bizonyíték fennforsát Murányi Jánosnak a václbeli cselekmény elkövetésében való közvetlen, vagy közvetett részességét illetőleg. Tény ugyanis az, hogy az Arany Gusztáv volt péczeli lelkész ellen péczeli lelkészkedéséből eredő kedvezőtlen hírek, már az 1907-ik évben forgalomba jöttek, a midőn az 1908-ban megtartott mezőtúri papválasztás még napirendre nem került. E hírek Thorma József péczeli máv. állomásfőnök útján nyertek széle.4 Dunamell. ref. e. ker. jegyzökönyve. 18