Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1904.

1904. október 1.

1904 ok tóber 5-én. — 102. 189 tekben tanuló ev. ref. vallású fiú- és leánynövendékeket, kórházi betegeket s rabokat — 2146 ev. ref. lélek van. Ezeknek 90%-át az egyes szórványokon, pusztákon élő cselédség képezi, a kiknek legnagyobb része — sajnos — a keresztelés, esketés és temetés actusán kívül nem részesül egyházi ellátásban; ez még hagyján, de a legtöbbnyire kath., vagy ilyen jellegű pusztai iskolába járó ref. gyermekek a kath. fiúkkal együtt tanulják a kath. vallás elemeit, a nélkül, hogy a miénkkel csak nagyjában is megismerkedhetnének, az ilyenek felnőve, nagyon természetes, hogy a kath. egyház által elnyeletnek. A mi pedig a Szegzárdon tanuló ev. ref. gyermekek vallásoktatását, a kórházi ápoltak és rabok lelki gondozását illeti: az különösképen figyelmet érdemel, mert maga Szegzárd iskoláival s közintézeteivel egy szembeötlően ápolásra szorult s egy egész erőt igénylő missiói terrenum. Ezen iskolák ref. növendékei hitoktatása felette hiányos; úgy a nyolczosztályú gymnasiumban, mint a hat, illetőleg négyosztályú polgári fiú- és leányiskolában a különböző osztálybeli növendékek, összesen 123-an, összevontan, tehát hézagosan taníttatnak, kevés számú, még kevesebb megtartott heti órákon (1 — 1) a felette csekély anyag feldolgozása mellett. Egyházi énekre egyáltalán nem taníttatnak. A kórházi ápollak, de különösen a rabok lelki ellátása körül is a folytonossági hiány állandó. Ezen tarthatatlan szegzárdi állapot pedig azon egyedüli alapra vezethető vissza, hogy a hivatott egy személy eme sokszerű kötelességnek megfelelni képtelen. Az egyes szórványokról adatok híján jelentés nem érkezett. A solti egyházmegyétől, ennek szórványairól jelentés nem érkezett. * Mindezek után a missiói bizottság javaslatát a következőkben terjeszti a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés elé: 1. Ezen missiói jelentés egész terjedelmében nyomat tassék ki az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvében. 2. Nyilváníttassék köszönet a lelkészeknek és tanítók-