Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1904.
1904. október 1.
1 190 1904 október 5-én. — 102. nak önzetlen fáradozásaikért s legyen ez egyúttal, de csak ez évre buzdítás azoknak, kik kötelességeiket e téren elhanyagolták. A jövőben azonban utasíttatnak a lelkészek és tanítók kötelességeik lelkiismeretes és pontos végzésére, mert ellenkező esetben azon kongruás lelkészek, kik úti átalányt élveznek, ettől esetleg eleshetnének. Hivassanak fel az egyházak lelkészei, a jövö évi esperesi látogatás idejére elkészítve a következő kérdésekre pontos feleleteket adni: a) Mely szórványok (falu vagy puszta) tartoznak az anyaegyházhoz s mily távolságra vannak ahhoz? b) Mennyi a lélekszám az illető szórványokban s részesülnek-e és minő lelki gondozásban a ref. lelkek ? c) Mennyi a tankötelesek száma s van-e ott iskola és részesülnek-e a gyermekek vallástanításban? d) Élvez-e az illető lelkész kongrua-segélyt, illetőleg fuvardíjat a szórványokhoz s mily összegben? e) Óhajtja-e és szükségésnek tartja-e, hogy szórványai egyenként mily összeggel segélyeztessenek a főtiszteletű egyházkerület missiói alapjából? 3. Utasíttassanak az egyházmegyék, hogy missiói jelentésökben a történt működések feltüntetése után a jelentés végén sorolják fel a missiói egyházak és szórványok a kerületi missiói alapból óhajtandó segélyezés iránt való kérvényét' s egyúttal azokra hozott javaslatait, hogy a missiói bizottság a rendelkezésére álló összeget aránylagosan s a szükséglet nagyságához mérten javaslatában eloszthassa. E czélból kérettessék fel a főtiszteletű egyházkerület számszéke, hogy számvevője útján legalább 14 nappal a kerületi közgyűlés előtt értesítse a missiói bizottság előadóját Vukováron a missiói alap nagyságáról az az évi rendelkezésre álló összegről s hogy mennyi van már abból lekötve és mennyi áll még szabad rendelkezésre. Az esperes urak pedig utasíttassanak, hogy egyházmegyei jegyzőkönyveik egy példányát mindjárt annak megjelenése után küldjék meg a missiói bizottság előadójának. 4. A missiói jelentésben említett kegyes adakozóknak, továbbá mindazoknak, kik nem hivatalukból, hanem a nemes ügy iránt való szeretetből kifolyólag hathatósan támogatták a lelkészek és tanítók működését s azokkal közre-