Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1903.

1903. május 6. 7.

1903 május 7-én. — 20. 57 házmegyei pénztár, melynek ily célra fordítható alapjai nincsenek. E szakasz ily értelemben újra szövegezendő. A tolnai egyházmegye sem tartja e rendelkezést ez idő szerint végrehajthat ónak,pénzalap hiányában ; tehát a szükséges fedezetről gondoskodni kell. A pesti egyházmegye pedig meghatároztatni kivánja e §-bari, hogy a helyettes lelkész javadalma 600 koronánál kevesebb, a rendes lelkészi fizetés felénél több nem lehet. A tényleges helyzet és fennforgó szükség által kellőleg indokolt k.-somogyi és tolnai egyházmegyei vélemények a törvényhozó zsinat figyelmébe ajánltatnak ; a pesti egyházmegye javaslata azonban ezúttal mellőzendő. Egyházi adó. E törvényjavaslat tárgyalásánál a bizottság nem kivánt kiterjeszkedni sem a konventnek, sem az egyházmegyéknek azon kisebb fontosságú módosításaira, a melyek magát az intézményt nem érintik; hanem csak az intézmény természetével biró pontokra nézve terjeszti az egyházkerületi gyűlés elé a következő megállapodásait: 1. Helyesnek tartjuk, hogy kétféle adónem legyen, t. i. főadó és az állami adó alapján kivetett birtok-aránylagos adó; de ezen utóbbinak megállapítására nézve nem tartjuk helyesnek a konvent által ajánlott módozatot, a mely a fokozatosan alászálló terheléssel alkalmas arra, hogy szegényebb sorsú híveinkben visszatetszést szüljön. E helyett azt ajánljuk, hogy az egyházi adó az állami adónak ugyanazon perczentjében vetessék ki mind a kisebb, mind a nagyobb vagyonra; azonban mégis úgy, hogy az egyházi adónak legnagyobb mennyisége határoztassék meg évi 500 koronában, a melynél nagyobb adóval a vagyona után senki se legyen megterhelhető. 2. A 299. §-ban sem a személyi adó mennyiségére, sem az állami egyenes adó után fizetendő adónak perczentjére nézve nem lehet concret javaslatot tenni addig, míg pontosan nem ismerjük azt az összeget, — bárhonnan is vétessék az, — a melyet az adó leszállításából