Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1903.

1903. október 24.

204 M03 október 26án. — 68. ugyan, hogy ezt a rendszert a főtiszteletű egyházkerülettel a segédlelkészek csekély számából származott kényszerűség léptette életbe; de a mikor a tanulási rendben t'eltünö baj okát keressük, lehetetlen, hogy e tekintetben az exmittálás rendszerének káros voltára reá ne mutassunk. Az iskolai kötelességek teljesítésében elmaradt növendékek statisztikája ugyanis világosan kimutatja, hogy azoknak legnagyobb része az exmittáltak közül került ki. és pedig közöttük olyan növendékekkel is, a kik addig, míg benn voltak az intézetben, szorgalmukkal, kötelességeik pontos elvégzésével tűntek ki társaik felett. Ez a tény kétségbevonhatatlanul mutatja, hogy az exmittálás rendszere határozottan káros, nemcsak az intézeti tanulmányi rendre, hanem magukra az ifjakra is. Nem is lehet ez másként Főtiszteletű Választmány! Egyszerre két úrnak szolgálni s mindkettővel szemben egyformán teljesíteni minden kötelességet nem lehet. Végezni a segédlelkészi, tanítókápláni, több esetben az adminisztrátori szolgálatokat és pedig nem egyszer igen exponált helyeken (Halas, Nagykörös, Jászkisér, Pécs, Félegyháza, Nikince) és ugyanazon idő alatt, az előadások hallgatása, a részleges collokviumok adása nélkül, elkészülni a III.—IV. év komoly tanulást és szorgalmat igénylő stúdiumaival, olyan követelmény Főtiszteletű Választmány, a minek ha növendékeink nem felelnek meg, nincs mit csodálkoznunk felette. A gyakorlati szolgálat némely exmittáltakra nézve (Pécsen. Félegyházán, Nikincén) valósággal fizikailag lehetetlenné teszi az iskolai kötelességeknek rendes időben való teljesítését. De ahol ez nem teszi is lehetetlenné, azzá teszik más körülmények. Lehetetlenné teszi az előadások nem hallgatása, a stúdiumokkal a saját erejökön megbirkózni nem tudás, a mit csak fokoz az a körülmény, hogy az exmittáltak részleges kollokviumo'at nem tehetvén, a félévi kollokviumok és az év végi vizsgálatok alkalmával az egész félév anyagát kellene, hogy feldolgozzák. De akikre nézve még ez sem volna legyőzhetetlen akadály, azokat is kötelességeik elhanyagolására vezérli a legtöbb esetben a vidéki társas életben való részvétel, a mely a fiatal emberrel szemben támasztani szokott igényeivel, szórakozást, könnyű időtöltést kináló alkalmaival, igen könnyen kizavarja az exmittálta-