Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1903.
1903. október 24.
-1903 október 26-án. — 68. 205 kat a komoly, rendszeres tanulmányozásból és csökkenti bennök a kötelesség-teljesítés és a saját jövendő boldogulásuk munkálása szükségességének azt az öntudatát, a mely nélkül a szorgalmas tanulás és a mindeneket kielégítő eredmény el sem képzelhető. Ilyenek lévén az exmittálás következményei Fötiszteletü Választmány! tanári karunknak határozott meggyőződése, hogy ha azokat egy s más szigorításokkal csökkenteni lehet is, de véglegesen megszüntetni nem; mert ha valamely rendszer önmagában hordja a káros következményeket, azok egyedül csak magának a rendszernek megszüntetésével szüntethetők meg véglegesen. Véleményünk tehát az, hogy az exmittáló rendszer addig is, a míg nélkülözhetetlen, ama megszorítással alkalmaztassék. hogy a növendékek csak olyan gyülekezetekbe bocsáttassanak ki, a hol csupán segédlelkészi szolgálatokra van szükség, s a hol ennélfogva fizikai idejök lehet stúdiumaik folytatására, s a honnan félév közben is bejöhetnek időközönként előadások hallgatására és részleges kollokviumokra. Mihelyt azonban lehetséges lesz, szüntettessék meg maga a rendszer, a mely nemcsak az intézeti tanulmányi rendszert rontja meg, s veti vissza, sokszor évekre terjedőleg a növendékeket, de a mely nagy hátrányára válik magának a rendszeres, alapos lelkészképzésnek s így magának az anyaszentegyháznak is. A baj másik okát pedig Fötiszteletü Választmány! abban látjuk, hogy intézeti törvényeink ama paragrafusai, a melyek a tanulmányi rendről szólanak, nincsenek ellátva semmiféle olyan büntető sanctióval, a melynek ereje kényszeríthetné a kötelességeiket hanyagolókat azok teljesítésére. Törvénykönyvünk 27. §-a, mely az időközi részleges kollokviumokra vonatkozik, magában foglalja ugyan a kötelesség mulasztás eseteire a szokott iskolai fokozatos büntetéseket; a 28. és 29. §§-ok azonban, a melyek a félévi kollokviumokat és az év végi nyilvános vizsgálatokat írják elő, egyáltalában nem tartalmaznak olyan büntetéseket, a melyek a hanyagokat a kötelesség teljesítésére szoríthatnák. A gyakorlatban ugyan szigorúbbakká váltak a §-ok, a mennyiben a tanári kar, a Válasz^.mánynyal, illetve annak elnökével egyetértőleg, a 27. §. analógiájára, megszokta