Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1902.

1902. október 18.

190-2 október 23-án. — v. ü. 7. 263 zése meghozza a Roboz-féle hagyaték tekintetében sok év óta számos alakban felmerült jogviták végleges megoldását és eldöntését. Mult évi jelentésemben rámutattam arra is, hogy az ott ismertetett I. birói Ítélet, bár felperes keresetét számos, lényeges pontban elutasítja, mégis sérelmes a főiskolára nézve. Előadtam azt is, hogy az ítélet sérelmes intézkedése ellen felebbezést adtam be a kir. táblához. Jelentem most, hogy a budapesti kir. ítélőtábla a lefolyt évben 4991 P. 1902. sz. a. hozott ítéletével a legteljesebb mértékben elfogadta és helyesnek ítélte a főiskola álláspontját és midőn az I. bíróság Ítéletének a felperesi kérelmeket elutasító rendelkezéseit helybenhagyja, — a per főtárgyára vonatkozó rendelkezéseket megváltoztatja és felperes keresetének e részeit is elutasítja. Az elutasító rendelkezéseken kívül a szóbanforgó II. birói ítélet csak egyetlenegy pozitív megállapítást tartalmaz és ez az, hogy «a kir. ítélőtábla megállapítja, hogy ama vagyon, a melynek jövedelme a néhai Roboz Károly által Baracskán 1879 január 1-én alkotott végrendelet első pontjában megjelölt czélokra fordítandó, ez idő szerint a kővetkezőkből áll, u. m. a baracskai 26 sz. tkvi betétben I. 1—30. sorszám alatt foglalt ingatlanoknak és 6331 k. 70 f. tőkének fele részéből." E szerint a kir. tábla csak annak megállapítását tartotta a bíróság feladatának, hogy mely vagyontárgyak jövedelme fordítandó a Roboz Károly végrendeletének első pontjában megállapított czélokra. Ennek az egyetlen pozitív megállapításnak is az a jelentősége a perben, hogy felperes erre vonatkozó keresetével is pervesztes lett, mert épen a főiskola vitatta azt. — úgy abl)an. mint az előző perekben. — hogy a fent körülírt vagyon felerésze tekintendő a Roboz-féle alapítványi vagyonnak, míg a másik felerész a Dienes Lídiától készpénzben történt megváltás következtében a főiskolának minden korlátozástól mentes tulajdona. Minthogy pedig felperes nemcsak a felét, hanem az egész vagyont alapítványi vagyonnak kérte kimondani és minthogy az I. birói ítélet ebben a tekintetben is sérelmes intézkedéseket tartalmaz, a mennyiben az egész vagyont