Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1899-1901.

1900. október 20.

1900 október '20-án. — 7. 35 A vértesalji egyházmegye csak a betűsorban utolsó; terjedelmében, erejében, tevékenységében az elsőbbek közé tartozik. Mint egyházmegyéje betűsorban az utolsó, úgy esperese életkorban a legelső (legidősebb), de kedélyben a legfiatalabb, legelevenebb. Most is nem a kétségbeesés pessimismusávaí, mint a solti tiatal tanítóelnök, hanem a jó reménynyel s vigasztaló szavakkal kezdi jelentését egyházmegyéje állapotairól s a mindenfelől hangzó panaszokról. «Nincs áldozatkészség híveinkben.» «Megfogyott a vallásos buzgóság.» «Számban is «fogyunk, pusztulunk!» «Ezekben s ezekhez hasonló «kifejezésekben volt feltüntetve anyaszentegyházunk szo«morú képe. Bármily tekintélyes helyről jöjjenek ily «nyilatkozatok, én ezeket elfogadni, anyaszentegyházunkra. különösen egyházmegyémre alkalmazni nem «tudom, nem engedhetem. Több mint félszázad eseményeinek élő tanúja vagyok, tisztán áll előttem e «hirtelen elrepült hosszú időnek képe. Látom egyházainkat. templomainkat, népiskoláinkat, felsőbb intézeteinket abban az állapotban», (én hozzá merem «tenni, még sokkal jobb állapotaikban!) «mint a melyében félszázaddal ezelőtt voltak. Ha a kettőt összehasonlítom, nagy különbséget látok a múlt és jövő «között, és a különbség nem hanyatlást, nem anyaszentegyházunk, egyházmegyénk pusztulását, de örvendetes haladását mutatja fel. «Intézeteinkben a tanerők szaporodtak. Félszázaddal ezelőtt két-három tanárt láttunk egy-egy felsőbb «intézetben, az úgynevezett colleeiumokban, működni. ,«Ma ot-hat tanár működik ezekben. Középiskoláinkban «egy tanár vezetése alatt láttunk három-négy osztályt; «sőt theologiát végzett ifjak, mint praeceptorok alkalmaztattak gymnasiumainkban. Ma 10—12 rendes tanár «és pedig képzett, okleveles tanár működik egy-egy «ilyen intézetben. Hangsúlyoznom kell, hogy «képzett, «okleveles tanár», mert abban az időben hazánkban «tanárképzésről még szó sem volt. Valamint ismeret3*