Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1899-1901.

1900. október 20.

36 1900 október "20-án. — «lenek voltak a néptanítóképző intézetek is. a melyek«bői ma már a népiskolák nyerik tanítóikat. Abban az "időben a tanárok fizetése 800—1000 váltó forintig «ment fel. Ma, ha nem is gazdag, de mindenesetre • tisztességes fizetéssel vannak ellátva: népiskolai tanítóink pedig korpótlékban, nyugdíjban részesülnek. «Örömmel szemléljük ezek mellett azokat a jótéte• ményeket. melyekben iskoláink részesülnek. Tudunk • fölmutatni népiskolát többet, a hol a növendékek «kisebb-nagyobb jótéteményben részesülnek, közép- és «felsőbb iskoláink, hol a szorgalmas és telietséges tanulók •jutalmai 1000 koronáig emelkedhetnek s az eképen ••hazánkban kiosztott jutalmak megfelelő tőkéje több «százezrekre megy fel! "Félszázaddal ezelőtt kisdedóvót. szeretet-intézetet. «leánynevelőt hasztalan kerestünk volna e hazában. «Most. Istené legyen a dicsőség, több ily intézetet multat hatunk fel!» Jól esik nekem, hogy mindezt, a mi igaz, magam olvashattam fel tisztelt Barátom nyomatott Jegyzőkönyvéből. Nem fárasztom hallgatóimat azokkal a példáival a jótéteinek, melyeket az esperes saját egyházmegyéjéből idéz föl. Az a 25 egyház nyert alapítványaiból felmutatott 301,860 korona szól a felolvasottak igazsága mellett. Vannak azonban hibák, hiányok is. Hol volna teljes tökéletesség? A hol több a haladás s annak fedezésére a szükség. ott fordulnak elő nagyobb áldozatok s azok elégtelensége. Ezt látjuk a vértesalji egyházmegyében s esperese azokat sem hallgatja el. Egyes egyházak nem csekély adósságai s tetemes adóhátralékai szólnak ezekről. Vannak kisebb népességű egyházak, mind szegény néppel s folytonosan nagyobb, aránytalan szükséggel és szegénységekkel. Ezeken a jótékonyság s részben maga az egyházkerület is segít. A segély e módja — mondja esperesünk — nem az egyszerre mindenkinek juttatás végett elaprózott, sokfelé kis segélyekkel (mert