Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1899-1901.

1900. október 20.

1000 október 24-én. — e. b. ü. 13. 14. 325 nem értesítette: az legfeljebb ennek mulasztását képezhetné, de az ítéletnek alaki szempontból megtámadására alapot nem szolgáltat. Az egyházi törvénykezési szabályoknak 334. §-a értelmében ugyanis a tárgyalás megtartását és a határozathozást a felek meg nem jelenése nem akadályozza. A felebbezésnek azonban az ügy érdemi részét illetőleg helyet kellett adni. Gyenizse Antal panaszos ugyanis a választást általában azon az alapon támadta meg, hogy a választók egyházi adójukat nem rótták le. E panasz nem volt birói tekintetbe vehető. Az egyházkerület közigazgatási bírósága ugyanis az 1900. évi február hó 24-én hozott ítéletével épen azt mondotta ki. hogy a jelen ügyben szóban forgó választásra azok az egyházközségi tagok is jogosultak, a kik egyházi tartozásukkal hátralékosak. A panasznak tehát e jogérvényes ítélet rendelkezése mellett csak akkor lehetne jogosultsága, ha a választási eljárásban azt kifogásolná, hogy az bármi tekintetben nem az egyházkerületi biróság Ítéletében foglalt rendelkezéseknek megfelelően foganatosíttatott. A panasz azonban nem ezt, hanem épen azt nehezteli, a mi az ítélet határozott rendelkezése szerint történt, lényegileg tehát nem is a választási aktus, hanem a jogerős Ítélet ellen czéloz törvényileg meg nem engedett orvoslatot. A panaszt ezekhez képest, a mennyiben az a választói jogosultság kérdését fejtegeti, azért kellett elutasítani, mert ez a kérdés az egyházkerület közigazgatási bírósága által ugyanebben az ügyben már jogérvényesen eldöntetett. Az egyházmegye közigazgatási bírósága mégis helyet adott a panasznak, a választói jogosultság kérdésének alapján és pedig olyan irányú döntéssel, a mely teljesen és határozottan ellenkezik az egyházkerület közigazgatási bíróságának fentidézett ítéletében foglalt