Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1896-1898.

1897. október 23.

1891 október "21-én. — e. b. t. ü. 4. 409 positiv tények hiányában egy közbotrányt okozó erkölcstelen viszony bebizonyitottnak tekintessék. Tekintettel azonban másrészt arra, hogy a gazdasszony által elejtett eme nyilatkozatok, melyek a tanítónak erkölcsi életét kétes világításban tüntetik fel, alkalmatosak arra. hogy a tanító egzházias tekintélyét lealacsonyítsa és méltóságát sértse; tekintettel továbbá arra, hogy vádlott akkor, midőn mindez tudomására jutott, nem igyekezett a gazdasszonynak szolgálatából való elbocsájtása által a botránkozás eme kövét elhárítani, hanem ellenkezőleg őt továbbra is megtartotta szolgálatában, oly mulasztást követett el, mely az egyh. törv. 425. §-ába ütköző kötelességszegést képez és a mely megbotránkoztató állapotnak megszüntetését vádlott tanitó kötelességévé kellett tenni oly módon, hogy a mennyiben a biróság eme meghagyásának eleget nem tenne, ezen engedetlenségének következményeképen további törvényes eljárásnak volna helye. A büntetés kiszabását illetőleg a felebbezési biróság azért mondott ki feddést, mert kevesebb számú és enyhébb beszámitásu fegyelmi vétséget állapított meg, mint az első fokú biróság, mert végre figyelembe vette azt, hogy vádlott már 30 éve működik a tanítói pályán és ezen hosszú idő alatt fegyelmileg büntetve nem volt: mert végre vádlott csak akkor volna súlyosabb büntetéssel illethető, ha ezen Ítéletben foglalt helytelenítés és meghagyás daczára is folytatná az egyház békéjét zavaró magatartását. Felebbező vádlottnak az a panasza, hogy az Ítélet megsemmisíttessék, mint alaptalan figyelembe nem vehető, mert az egyházi törv. értelmében nincsen köte^lezőleg előírva, hogy az időszaki tanács mely községben tartsa a tárgyalást, valamint az sem. hogy a tanácsban hány egyházi és hány világi tagnak kell jelen lenni. A mi pedig ama panaszt illeti, hogy a vádpontok egyike a panaszban nem foglaltatott, nem képez az egyh. törv. 366 §-ba ütköző szabálytalanságot, mert a