Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1894. október 27.

158 1894 november 1-&n. — 84. a Gróf Eltz-uradalom szőlő munkásai, nagyobbára magyar reformátusok, ide járnak istentiszteletre s ezeket is értesítette a missiói lelkész jövetelünkről. A vasúti állomásnál Pótli József missiói lelkész s a járási főszolgabíró vártak, sokad magukkal; a lelkész, missió-területe szélén, a Banovczéről is ide sereglettek nevében is, szép beszéddel, a polgári előljáró szíves szavakkal üdvözölt. Póth József lelkész, ki Keck Zsigmond távozása után helyét foglalta el s azt, mondhatom, hasonló buzgósággal

1 igyekezett betölteni, csakhamar a gyönki német egyház lelkészévé választatván meg (bár választása egy kisebbség által megtámadtatott), valószínűleg az őszszel szintén el fog távozni. Előre akarván nehezen betölthető helyéről gondoskodni, erre Módra Imre n.-gyönki b.-lelkészt szemeltem ki s ezélszerünek láttam őt ez alkalomra ide rendelni, liog}* leendő missiói területét velem együtt utazza be, azzal előbb megismerkedhessek, így ő is itt várt már reám. Síd is járási székhely s elég csinos kis város, szintén szerb lakossággal. Imaházunk nem levén, a görög-keleti iskola egyik tágas tanterme szolgál imaházul rendesen s szolgált most is. Sokan összejöttek a vidékről, sőt távolabbról is. Egy öreg asszony Illaváról, urvacsorával kivánván élni, mire már több év óta nem volt alkalma, meghallva idejövetelem, bejött e czélból: nem tagadhattam meg tőle s az alkalommal élve, többen is vettek urvacsorát. Beszédemet katholikusok, sőt szerbek is hallgatták, valamint a megyei s községi hivatalnokok is megjelentek. A sidi körhöz csatlakozott közelebbről két Uj-Verbászról a közeli Kuzminba költözött két család is. Sőt ugyanott még katholikusok is hajlandók volnának, áttérés útján is, hozzánk csatlakozni; de ezek iránt inkább tartózkodást, mint provokálást ajánlottam a missiói mostani s leendő lelkészeknek. Nekünk a térítés nem kenyerünk s Horvátországban ellenséges talajon vagyunk, ha magunkat fentarthatjuk és elsodortatástól és felemésztetéstől megóvhatjuk: elég; terjeszkedésre nem gondolhatunk, csak a mi önként jő, azt nem utasíthatjuk vissza. Isteni tisztelet végeztével a két görög-keleti lelkészt látogattuk meg, megköszönni nekik az iskola átengedését. Ebédre Ivanczéra mentünk, a banovczei missió legbuzgóbb s jóltevő tagja Machmer Fülöp