Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1892. október 1.

46 1892 október 1-e'n. — 8. rendkívüli közgyűlésen megemlékeztem, fentartva magamnak a szomorú kötelességet, hogy az évi rendes közgyűlésen egész évi veszteségeink számlájába azokat is besorozhassam. Mert emlegethetjük-e elégszer, elsirathatjuk-e eléggé az oly férfiakat, mint Kerkapoly Károly, ki az állam törvényhozásában s kormányában kifejtett bámulatos munkássága s szerzett érdemei, a tudományos irodalmi téren s az egyetemi tanszéken folytatott eredményes működése mellett, reformált egyházunk két kerületében s közelebbről a mienkben, mint tanácsbiró, solti egyházmegyénk gondnoka, állandó számszékünk elnöke, tevékenységével példaadó, bölcs tanácsaival vezér, ritka tehetségeivel világító szövétnek vala köztünk, előttünk? Vagy Gönczy Pál, a közoktatás minden ágában, különösen a népoktatás terén első rangú országos tekintély, állami magas hivatalában a magyar népoktatás újjáteremtésében a főtényező, egyházi köztársaságunkban a pesti egyház presbytere és gondnoka, egyházkerületi tanácsbíró s hosszú időn át főiskolai pénztárnok, páratlan munkaerejével, pontosságával, szorgalmával a méhkas polgárához hasonló, gyakorlatiasságával a siker embere. Vagy Szalay Ferencz, külső somogyi egyházmegyénk esperese, a nemes szív és tiszta becsület példányképe, kire úgy mutathatnánk rá, mint Urunk Nathanáelre: «ímhol az igaz izráelita, kiben álnokság nem találtatik!» Valóban, nem sirathatjuk őket eléggé, hiányukat fogjuk érezni soká, jellemök örök példa s emiékök állandó kincse marad egyházunknak. Azóta, hogy őket elvesztettük, esperesi karunknak ismét egy hatalmas alakját, hivatalra legidősbjét, Sipos Pál pesti esperest láttuk ledőlni jelleme s tevékenysége szilárd talapzatáról s kisértük sírjába. Mint kormányzót, mert kormányzásra teremtetett, nemcsak egyházmegyéje ismerte és tisztelte, hanem az egyházkerület is, melynek mint helyettes püspök, közel egy évig állott élén, 1884-ben. Egyházmegyéjében nemcsak állandó rendet tartott fenn, hanem számos üdvös reformot is létesített. Elhatározásaiban erős, azok keresztülvitelében szilárd és kitartó, munkásságában fáradhatatlan volt. Szándékai nem egyszer találkoztak ellenzéssel, de ő, ha