Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.
1893. október 21.
1893 október 21-én. — 8. "27 Ha ez intézet kinőhetné magát odáig, hogy mint felső leányiskola, kellő számú tanerőkkel ellátva, megnyerhesse az állami nyilvánossági jogot: ezzel egyházkerületünk egy nagy hiányán volna segítve. A Tiszántúlnak Debreczenben, Tiszáninnennek Miskolczon, Erdélynek Kolozsvártt van virágzó felső leányiskolájuk. Dunántúl nagy erőfeszítéseket tesz s nagy áldozatokat hozott máris, hogy azokhoz hasonlót állíthasson fel, talán Pápán. Csak Danamellék, mely sok egyebekben elől jár, van még e részben hátra. Talán közelebbről lesz módunk, mi még eddig nem volt, hogy a halasi felső leányiskolát, egyházkerületi segélylyel s egyházkerületi jelleggel (természetesen az igazgatásra is kellő befolyással) mi is ilyenné emelhessük. De eleget szóltam már a jelenről s terveztem (vagy ábrándoztam volna csak?) a jövendőről, hadd fejezzem be kegyeletes megemlékezéssel azokra — a kik elmúltak, ez év halottaira. Elsőnek teszem ezek közt Munkácsy Sándor paksi lelkészt, Egyházkerületünk régi tanácsbiráját, egykor a tolnai egyházmegye esperesét, kit rég nem láttunk itt közöttünk, mert egy baleset, melylyel lábát törte, őt egy időre mozdulhatatlanná s egész életére nehezen mozdulhatóvá tette, akadályozta őt, hogy közügyeinkben részt vehessen; majd a kor és évek súlya s az azzal együtt járó elkedvetlenedés tette kedélyét zárkózottá. De élénk emlékezetünkben van még termetes, daliás alakja, komoly tekintete és szava, a mint egyénisége ridegségét jellemének szilárdsága tette elfogadhatóvá. Egyházához s annak jogaihoz, hitéhez s annak itt és a földön túli reménységéhez mindvégig tűrhetetlenül ragaszkodott; és hogy róla soha meg ne feledkezzünk, azt végrendeletével biztosította magának: midőn szigorú élete s takarékossága keresetéből rokonait kielégítve, könyvtárát theologiai intézetünk könyvtárának hagyományozva, általános örökösévé is egyházkerületünket tette, oly módon, hogy a végrendeleti hagyományokon túl fennmaradó összeg, egy egyházkerületi leánynevelde alapítványául szolgáljon, lelkészek és tanítók leányainak s árváinak neveltetésére. Legyen áldás a talán kevesektől szeretett, de mindenki által tisztelt férfiú emlékezetén! Lelkipásztoraink sorából mély fájdalommal említem Szi-