Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1893. október 21.

26 1893 október 21-év. — 8. hiánya miatt sok nehézségbe ütközik. A felekezeti iskoláknak, az új törvény értelmében való államsegélyben részesítése még nincs életbe léptetve s attól valami sokat mi nem is várhatunk. De, hogy a versenyben hátra ne maradjunk, magunknak kell e részben több buzgósággal s nagyobb áldozatokkal pótolni a hiányokat. Némelyek azt hiszik, hogy a felekezeti iskolának községivé változtatása által segítnek magokon. Pedig csalódnak; mert a legtöbb helytt azok alkotják a községet s viselik annak terheit, a kik az egyházat alkotják — s így egyik vállukról a másikra hárítni a terhet, nem segít rajtok. A hol pedig nem ez az eset, mert több felekezet van: ott csak a különböző felekezeteknek közös erővel községi iskola felállítása vezetne czélra, ezt azonban az a felekezet, a melylyel együtt élünk, nem akarja s így az úgynevezett községi iskola terhe — a legtöbb helytt, ismét csak azok vállaira nehezedtek, a kik a felekezeti iskola terhétől szabadulni szeretnének. Pedig a physika törvényei megtanítanak, hogy az erők áthárítása, mindig erő veszteséggel jár. Pedig iskoláinkat nem csak új iskolákkal szaporítani, hanem tanítóink javadalmát is emelnünk kell. Azt parancsolja az e részben új törvénynyel szigorított régi törvény; de a tanítói állás értékének annyira kívánatos emelése is. Mert csak ez segíthet az évről-évre mindig érezhetőbb tanító-szükségen, hogy az előbb annyira keresett, de a megélhetés száz, meg száz egyéb és sokkal előnyösebb módjai mellett egyre jobban hanyatló tanítói pályára több és jobb erőket vonhassunk. Az elemi tanítás s jelesen az annyira fontos leánynevelés terén követendő például szolgáló lépést tett halasi egyházunk. Uj gymnasiuma felépültével üresen maradt régi gymnasiumi főépületét, a helyett, hogy pénzben értékesítette volna, (a mi pedig amabból fenmaradt tetemes adóssága törlesztésére nagyon ráfért volna!), felső leányiskolává alakította át s úgy rendezte be, hogy öt tantermén kívül az igazgató s egy rendes tanítónő bennlakása mellett, még 12—15 növendéknek is, különösen vidékieknek bennlakást és taitást adhat, a mi ott nemzetiségi szempontból is igen fontos, mert a szomszéd Bácska német ajkú községeiből vonzza a tanítványokat.