Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1895. szeptember 21.

24 1895 szeptember 21-én. — sal véli s óhajtja azt el fogadandónak. Közgyűlésünk lesz hivatva ez ajánlott módosításokra s az egész munkálatra nézve utolsó szavát a maga részéről kimondani. Míg a lelkészi gyámintézet az ige hirdetőinek s családjaiknak anyagi jobbléte érdekében működik, egy másik intézmény, mely az egyház szellemi legmagasb érdekeit tartja szem előtt — az egyházi értekezletek ügye is élénken foglalkoztatja egyházmegyéinket. Több helytt megalakultak és működnek az egyházmegyei egyházi értekezletek, néhol — mint Alsóbaranya-Bácsban s annak is csak bácsi részén — még a régi lelkészi-értekezlet alakjában, de már az új szervezetet előkészítve. Hiszem, hogy az egyházi életünkben beállott s beállandó változások folytán, az üdvös s maga az egyházkerület által felkarolt intézmény iránt mind több több érdeklődés s abban mind növekedő buzgóság és tevékenység fog jövőre is megörvendeztetni. Az egyházkerületi egyházi értekezlet ez alkalommal is meg fogja tartani évi rendes gyűlését s arra ez úton is felhívom a Főtiszteletű közgyűlés érdeklődését és részvételét. Egyházmegyéink közgyűlésének jegyzőkönyvei tanúságot tesznek arról, hogy egyházi életünk nem csak pangásban nincs, sőt annak jeleit sem mutatja, de eleven életnek örvend, s gondos ós kitartó, sőt emelkedő munkálkodást tanúsít. A mindig — s nem alaptalanul emlegetett szegénységünk mellett, az azzal szintén s ép oly alaposan emlegetett protestáns buzgóságnak is örvendetes jeleivel találkozunk minden egyházmegyénk jelentéseiben. Mindezek részletes előszámlálása fogja kiegészíteni — mint mindenkori, úgy jelen püspöki jelentésemet is. Előre említem, hogy a solti egyházmegye a debreczeni és kolozsvári fakultásokra 1200 frt adományt küldött és 200 frt alapítványt mutatott be; a vértesaljai pedig 6—700 frtot jelentett be, ami kétségkívül espereseik tevékeny buzgóságának köszönhető. Általában egyházaink, bármennyire szegények is, érezve lelki szükségeiket, erejök megfeszítésével, sőt folytonos megfeszítettségben tartásával igyekeznek anyagi áldozatokkal tanúsítani egyházuk és iskoláikhoz való törhetetlen ragaszkodásukat. Mindkettőben, az egyesek adakozásain