Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1887. október 19. - 1888. május 26.

86 1888. május 28-án. - 17. tanácskozási rendszabályra hivatkozni akar, és c) az illető tisztviselő vagy bizottsági előadó, ténybeli felvilágosítás-adás végett. 27.5. Az indítványozónak jogában áll tárgyalásra kitűzött indítványát visszavenni, ha azonban más valaki azt magáévá teszi, a tárgyalás tovább foly. 28. §. Napi renden kivűli tárgvról a közgyűlés engedelme nélkül senki sem szólhat. Közgyülésileg mellőzött javaslat vagy indítvány ugyanazon közgyűlés tartama alatt nem ismételhető. 29. §. A szólót beszédében megszakasztani az elnökségkivételével senkinek sem szabad. 30. §. Egyedül az elnökségnek van joga a szólót, a tanácskozás rendének és menetének érdekében, beszédében megszakasztani, esetleg rendreutasítani; s ha a rendreutasítás azon egy beszéd folyamán már két izben megtörtént, az elnök kérdésére a gyűlés a szólótól, előadván ez a maga mentségét, a feníorgó tárgyban a szót elvonhatja, sőt ellene a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. 31. §. A tárgyalás kimerítése után a végzés kimondása előtt, felhívja az elnökség a gyűlés tagjait, akarnak-e még a tárgyhoz szólani? s ha többé szólni akarók nem jelentkeznek és senkinek kifogása nincs ellene, a szólók többsége szerint is kimondhatja a végzést. 32. §. Egyetlenegy tag kívánatára is azonban köteles az elnökség a kérdést szavazásra feltenni. A kérdés feltevése iránt új tanácskozást kezdhetni, s a fölött: mily alakban tétessék íöl a kérdés, a szavazás megkezdése előtt, a gyűlés határoz. 33. §. A szavazásra föltett tárgy a szavazás megkezdése előtt az elnökség vagy valamelyik jegyző által kívánatra újra felolvastatik, és ha az több részből áll, a többség kívánatához képest szakaszokra osztva bocsáttatik szavazás alá. 34. §. A szavazás felállás és ülve maradás által történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tetetik, s a szavazóknak