Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1887. október 19. - 1888. május 26.

1888. május 28-án. — 12. 87 a jegyzők által eszközlendő fejenkénti megölvasásával álla— píttatik meg a többség. 3 ).§. Tíz tagnak az elnöki kijelentés előtt írásban beadott kívánságára névszerinti felhívás mellett történik nyilvánosan a szavazás, mely esetben a tárgy mellett és ellen szavazók a jkönyvbe névszerint bevezetendők. 36. §. A kérdés a szavazásra mindig úgy teendő föl, hogy igennel vagy nemmel telelhessenek a tagok. 37. §. A szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 38. §. Minden tárgy eldöntésénél a jelenlevők általános többsége határoz. 39. Határozatai ellen a közgyűlés semmiféle óvástételt sem logad el. 40. Különböző összegű pénzajánlatoknál először a legnagyobb összeg jő szavazás alá s ha ez nem fogadtatnék el, akkor a hozzá legközelebb álló kisebb összeg bocsáttatik szavazás alá s ígv tovább, az összegek nagvsága szerint. 41. A közgyűlés kebelében történő választásoknál a szavazás vagy nyilvánosan, felkiáltás utján vagy ha az ülésen jelenlevők többsége úgy kívánja, az elnökséghez benyújtandó czédulákkal titkosan történik. Hivatali állomások betöltése azonban mindig csak titkos szavazás útján történik. Ez utóbbi esetben az elnökség felügyelete alatt a jegyzők a gyűlés színe előtt összeszámítják a szavazatokat. A választás eredményét az elnökség mondja ki. 42. §. Ha a választások végett történt titkos szavazásnál általános többség nincs, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott, egyenlő szavazatok esetén az elnökség által eszközlendő sorshúzás dönt. 43. §. A közgyűlési jegyzőkönyvek s felterjesztések rendszerint bizottság által hitelesíttetnek nyilvánosan, űlési napról ülési napra. A hitelesítő bizottság elnöke, a közgyűlési elnökség; tagjai az elnökség által a közgyűlés illető napi ülése kezdetén