Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1887. október 19. - 1888. május 26.

1888. május 28-án. — 12. 85 vita kizárásával egyelőre csak a fölött dönt: akarja-e azt átalában tárgyalni, vagy egyszerűen melózni kivánja? Ha tárgyalásra elfogadta, akkor az elnökség azt a következő napi ülések valamelyikére napirendre tűzi, esetleg előzetesen illetékes bizottsághoz utasítja. Oly indítványt, melynek elfogadása esetében a pénztár terheltetnék, előzetes bizottsági tárgyalás nélkül szavazás alá bocsátani nem lehet. 20. §. Ha a tanácskozás alá vett indítvány rendszabályalkotást, eltörlést vagy módosítást tárgyazna, az előzetesen mindig bizottsághoz utasítandó. Beadván jelentéséta bizottság, először a tárgy érdeme íölött általános tanácskozás tartatik, s ha az átalános tárgyalás alkalmával az indítvány végkép el nem ejtetik, a szerkezet czikkenként tárgyaltatik. 21. §. Az általános és czikkenkénti tárgyalást a tárgv fontosságához képest egyéb indítványoknál is elrendelheti a közgyűlés, különben ezekre nézve a tanácskozás a tárgy érdeme és részletei felett együttesen történik. 22. §. A tárgyalásnál az első szó az indítványozót illeti, kinek valamint az előadónak a tanácskozás berekesztése után, a szavazás előtt, joga van még egyszer szót emelni. 23. §. A közgyűlés többi tagjai a kérdéshez csak egyszer szólhatnak a följegyeztetés sorrendjén, nem zárván ki ez azon jogot, hogy — a mennyiben a fenforgó kérdésben előbb általános, aztán külön czikkenkénti részletes tárgyalás tartatik, minden tag szólhasson egyszer az általános tanácskozáskor a tárgy érdeméhez, azután a részletes tárgyaláskor mindenik czikkhez külön-külön. 24. §• Rendszabály-alkotásnál az általános és czikkenkénti részletes tárgyalás esetén a czikkenkénti tárgyalás bevégeztével az egészre nézve még egyszer történik szavazás. 25. §. A szólásra való feljegveztetés az elnökség által e végre megbízott jegyzőnél történik, ki a szólani kívánókat feljegveztetésök sorrendjében felhívja. 26. §. Szót kérhet bármikor az, ki a) netaláni személyes megtámadásra válaszolni, vagy b) félremagyarázott szavai értelmének helyreigazítása végett nyilatkozni vagy a jelen