Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1887. október 19. - 1888. május 26.

256 1888 május 30 — június 1-én. — tsz. 2 a törvényesítő bejegyzés s annak kitörlése a lel­kész által rosszhiszemüleg foganatosíttatott volna. Ezeknél fogva vétkesnek volt ugyan vádlott kimondandó a -zsinati törv. 257. -§-ának első bíróilag felhívott pontjaiban körülirott fegyelmi vétségekben; tekintettel azonban arra, hogy vádlott ellen a rossz szándék bizonyítva átalában nincsen és hogy az ellene beigazolt, leginkább csak köte­lességmulasztásokból eredő fegyelmi esetek súlyo­sabb beszámítás alá nem esnek: az első bíró­sági ítéletben túlszigorúan kimért büntetési mód megváltoztatása mellett vádlott ellen a zsinati törv. 246. §. í/) pontjában szabályozott büntetés volt alkalmazandó, s ugyanakkor a kecskeméti e. pénztárából jogtalanul felvett 25 frt 70 krnak visszatérítésében, úgy szintén az általa rendetlenül vezetett anyakönyveknek kiigazítási költségeiben, valamint a zsinati törvény 283. §-a értelmében a fegyelmi eljárás költségeiben is martaszta­landó volt. 2. A Czegléden 1887. junius 4-én tartott ev. ref. papválasztás megsemmisítése tárgyában a czeglédi ev. ref. hívek egy része fegyelmi eljárást eszközölt, mely ügyben az illetékes kecskeméti ev. ref. egyházmegyei bíróság 1887. október 13-án úgy itélt, hogy a «Czegléden 1887. junius 4-én megejtett lelkészválasztás ellen törvényes időben be­nyújtott panasz elutasíttatik s az összes iratok az egyházi törvény 204. §-a értelmében leendő további eljárás végett az esperesnek kiadatnak.)) Ez ellen az Ítélet ellen a panaszosok 110 aláírással felebbeztek. A felebbezésben kifogásolták az egyházmegyei bíróság olyatén összeállítását, hogy abban a többek közt részt vettek a «pándi birtokos családnak tagjai)) (kik azonban a felebbezés szerint is tanácsbirák) és egy másik tanács­biró, «a ki Takács József lelkész mellett korteskedett.)) Kifogásolták továbbá, hogy az egyházmegyei bíróság «nem

Next

/
Thumbnails
Contents