Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1885. június 6. 8.

7. 21 ismeri különösen abban az óriási munkában, melyet Excel­lenciád az utóbbi években végzett, midőn liazánk második városát a hullámárból kelle kivonni s másodszor megala­pítani. Minket ugyan — anyaszentegyházunkat — nem sodort el az ellenséges elemek dühe, nem rombolt szét s nem iszapolt be az ár, mint Szegedet; de nálunk is sok az építni, sok a rendezni való. Es ha amott egy királyi szót valósított meg Excellenciád, itt isteni szózatra kell a ráváró munkára vetnie kezeit. De ha ott királyi elismerés követte Excellenciád működését, itt Isten áldása lesz annak jutalma. Vezesse azért Istennek szent lelke Nagy méltóságod mű­ködését, s kisérje Isten áldása kivívandó sikereit. Ezután Gr. Tisza Lajos úr a főgondnoki esküt letévén s Vizsolyi Gusztáv helyettes főgondnok úr által részére a főgondnoki szék általadatván, főgondnok úr azt, a jövő mun­kálkodás irányelveit feltüntető következő beszéd kíséretében foglalta el: Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! Nagy a kitüntetés, melyben engem az egyházkerület­nek oly fényesen nyilvánult bizalma részesített, a legna­gyobb, mi e téren az egyház világi tagjait érheti, de úgy érzem, nagy a felelősség is, fontos a kötelesség, mely vele jár. En a megtiszteltetést hálás köszönettel fogadom, és nem csupán kötelességérzetből, de őszinte örömmel szente­lendem egyéb teendőim mellett, a tevékenység szempont­jából még beszámítás alá eshető hátralevő éveimet, melyek­kel a gondviselés netalán megajándékoz, általam az egy­ház és különösen az egyházkerület szellemi és anyagi érdekei előmozdítására. Nem tagadom ugyan, hogy kivált ha a dicső elődök névsorán végig tekintek, aggodalom fog el, vájjon képes leszek-e csak részben is betölteni amaz ürt, melyet ez egy­házkerület világi elnökségében az egyház s különösen az

Next

/
Thumbnails
Contents