Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1881. május 14.

11. 27 kedö jámborok előtt. ígérem, egy szalmaszálat — s ez vajmi kevés — nem fektetek a philosynodisták útjára, sem keresztben, sem liosszában. Nekem váltig megnyugtatást szerez tudnom, liogy egyházunkban is nem kevesen vannak velem egy értelemben, az ág. hitv. evangélikusok pedig, kik szintén fel voltak hiva Debrecenből zsinattartásra, de az indítványt el nem fogadák, 1000000-nyian; engem megnyugtat a tudat, hogy valamint a tartandó zsinat dicsőségében, nem lesz osztályrészem a felelősségben sem : a philosynodisták jutalmát pedig, — miszerint Klio, a történet múzsája, acél vésüvel öröklő betűkben metszi föl gyémánt emléktáblára, hogy ők 1881-ben Debrecenben zsinatot tartottak, melyen névszerint ezek meg ezek voltak jelen — nem irigylem. De nem titkolhatom aggodalmamat a közel jövendők és utóbb következendők iránt. Aggodalmam az, hogy mivel mindegyik synodus = nodus, a zsinat nemcsak megállapodási stadiumba juttat, hanem bizonyos stagnatiót awagy megkövűlést idéz elő, megakasztván a haladást, a folytonos fejlődést, az uj üdvös eszmék diadalutját s az uj üdves intézmények létesitését, — a zsinati kánonkönyv artikulusai s §§-ai, mint megannyi szoritó szalagok, lekötik az életereket s gátolják a vér szabad folyását s keringését, az ép organikus test életerejének csökkentésével, mindaddig, mignem a majdan elkövetkezendő zsinat ama kötőszalagokat feloldandja. Aggodalmam ered onnan is, hogy kétes előttem, vájjon egyházunk tekintélye fokozódik-e vagy csökken a zsinattartás által ? Mi szeretünk fennen szólani bölcseségünk s hatalmunk felöl, hivatkozván a két millió lélekszámra; szeretem hinni, egyházunknak s hitfelekezetünknek mások előtt is van tekintélye, jó hirneve. Ezt nem tanácsos koczkára tenni, mert ha a nagy jóvélemény felőlünk csökken s renomméenk alábbszáll; ha reánk is alkalmazható lesz az epigramm: Quid synodus? nodus, — patrum c-horus integer? seger, — Conventus ? ventus, — glória ? stramen, — amen : akkor minden további actiónk vesziti kellő hatását. Én a hanyatlástól tartok, először azért, mert a zsinati előmunkálatok, sze-