Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1878. június 15.

58. 47 közgyűlésünkig bennünket értesítsen. — Azon nem reménylett esetben pedig, ha eddigi ezen intézkedését fent kívánná tartani: egyházkerületünk a kölcsönösség és viszonosság elvénél fogva kénytelen leend papválasztási szabályzatát a dunántuli egyházkerület irányában kivételesen hasonló értelemben módosítani. 58. Jelentés a testvér egyházkerületek jegyzők ö n y v e i r ő 1. A mult közgyűlésünkön tett jelentés óta : 1. A Dunántúli ref. egyházkerület két közgyűlést tartott, melyeknek határozatai közül minket legelső helyen érdekel a papválasztási kérdésben tett nyilatkozata (1877. májusi gy. j. k. 103 sz.), a mely már külön pontban tárgyaltatott. Szinte figyelemre méltó a dunántuli lelkészek leendő magasabb kiképeztetésére hozott azon határozat, hogy „ezentúl a vizsgára bocsátandó lelkészjelöltek a képezdei tanfolyam végzéséről szóló tanképesitési bizonyítványt is tartozzanak felmutatni" ; (májusij. k. 1. és 98 sz.); azonban e nevezetes institutionak csak rövid élet volt szánva az egyház történelmében, mert négy hónap múlva az októberi közgyűlés j. k. 319. száma a korábban „mindnyájok által kívánatosnak és üdvösnek fölismert" határozatra azt végezte, hogy „a papi diploma mellett felesleges lévén a tanítói oklevél, e tárgy felett a gyűlés napirendre tér." Végül egyetemes prostestans érdekűnek tekinthető, hogy a nevezett kerület „a közoktatási minisztérium által a törvényhozás asztalára letett középtanodai törvényjavaslat elvei közt többeket részint a bécsi és íinci békekötésekben nyert biztosítékaink alapelvével, részintaz 179°/, 26. t. c. szellemével, részint önkormányzatunk természetével, részint pedig érdekeinkkel ellenkezőknek találja", s ennélfogva az ellen felterjesztést készített. (Máj. j. k. 93. sz.) Az egyházherület kiterjedt ügykezelését jellemzi azon adat, hogy 1 876-ban a püspök hivatalos leveleinek száma megközelítette a tizezeret (máj. j. k. 6. sz.) 2. ATiszáninneni kerület a mult évben három közgyűlést tartott. Ezek elsején (május j. k. 104. sz.) elhatározta, hogy „az egyházmegyéken írassanak össze az egyházmegyék vagy azok egyes egyházai javára tett alapítványok, azok céljainak s feltételeinek, általában az alapítványi okiratok tartalmának kiemelésével, valamint az egyh. kerületnek és főiskolának tett alapítványok, a régi időtől fogva a jelenig." 3. A Tiszántúli kerület a mult évben két közgyűlést tartott, melyek elsejének határozatai köztlegkiválóbb figyelmet érdemelne a zsinattartás ügyének tárgyalása; de az a mult évi közgyűlésünkén j. könyvi kivonatban már felolvastatott.