Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1878. június 15.

48 A debreceni főiskola uj épületének teljes elkésziiltet is méltó tudomásul vennünk. Az epület mintegy másfél százezer frtba került. A juliusi közgyűlésen a 228. j. k. szám alatt az egyházkerület szabatosabban meghatározta a in. m. szigeti lyceum feletti föfeliigyeleti jogának gyakorlása módját, egy három tagból álló „egyházkerületi felügyelő küldöttségre" bízván azt. 4. Az erdélyi egyh. kerület szinte elhatározta, hogy minden 10-ik évben kimutatás készíttessék az egyh. kerület mindennemű vagyonáról (j. k. 109. sz.) Az evangélikusok generál conventje is elhatározta, hogy ezentúl j. könyveit a ref. egyh. kerületeknek a tractusok számának megfelelő példányban megküldi; de a tavalyiban minket érdeklő határozatok nem foglaltatnak. A dunántúli ref. kerület felszólitván az evang. főhatóságokat, hogy velünk egy időben és helyen tartsanak zsinatot: az egyetemes convent „őszinte viszonzással fogadja a hozzá érkezett felszólításban nyilvánuló testvéri érzelmet, s örömmel üdvözli a testvér egyházakat a zsinatra irányuló mozgalom megindításánál", a dunántúli kerület „nem fogja elmulasztani, hogy annak idején velünk együtt élvezze a hazai törvények védő oltalmát", a dunáninneni kerület „az ügyet oly megkereséssel teszi át az egyetemes gyűléshez, hogy e tárgyben hozandó határozatát, annak végleges megállapítása előtt, szabályszerű tárgyalás végett az egyh. kerületekkel közölni szíveskedjék" ; a bányai kerület „áttette a már régebben működő zsinati előmunkálatokkal foglalkozó bizottság elnökéhez" ; a Tiszai kerület „kellemes tudomásul veszi, de mig az egyház s állam közti viszony törvény utján teljesen és világosan meghatározva és tüzetesen megállapítva nem leszen, a zsinat tartást az evang. egyházra nézve kívánatosnak nem tartja." Végül az unitárius testvérek „a szeretet érzületével fogják a felhívást jegyzőkönyveikben megörökíteni; azokkal, kik a felekezetiség és szűkkeblűség ellenében az egyetemes ker egyház megvalósítására munkálnak, mindenkor kezet fognak; a hol ez irányban történnek eszmecserék és tétetnek lépések, ott lesznek ők is, legalább szellemileg; azonban tekintve a különböző egyházkerületek századok alatt kifejlett sajátos intézményeit, soknemű érdekeit, s még egyenlőtlen anyagi viszonyait is, ez idő szerint még nincsenek abban a helyzetben, hogy határozott nyilatkozatot tehessenek." Az erdélyi evangélikus egyház is, most először, megküldötte mult évi jegyzőkönyvét. Ebben minket kiválóan érdekelhet a Brassó vidékén lakó magyar, úgynevezett „csángó" ev. gyülekezetek ügyére vonatkozó határozat (37. sz.). A-csángók, mivel ugy vélekedtek, hogy érdekeiket a szász nemzetiségű egyházi hatóságok megrövidítik, azt kérték, hogy részökre egy külön magyar esperesség alakittassék. A közgyűlés erre azt határozta, hogy egy külön esperesség alakítását meg nem engedi;