Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1876. október 12.

1896. october 13. 27 Már pedig a zsoltárok teljes szövegében sok van, vagy mert kizárólag a zsidónépre s annak hadi, nemzeti, saját történelmi viszonyaira vonatkozik, vagy inert az ő különleges vallási és templomi szertartásaival van szoros összefüggésben, a keresztyén népet s isteni tiszteletet vagy épen nem, vagy csak jelképileg (mint a messiatikns zsoltárok) érdeklő. Ennélfogva, bár benn áll mai énekes könyvünkben, nem énekelhetőnek tartatik, tényleg nem is énekeltetik, olyanúl van ki is jelölve, a csillagos és nem csillagos versek megkülönböztetése által. Nézetünk szerint tehát az énekes könyv nem akarván teljes bibliai szöveg, hanem épen csak énekes könyv lenni, a teljességgel nem énekelhető részek, legyenek azok egész zsoltárok vagy egyes versek, — már csak azért is kihagyandók volnának, hogy az iskolás gyermekek, s később a hívek, felesleges és soha nem használt többletével a nyomtatványnak ne terheltessenek. Nem megyünk e részben oly messze, mint erdélyi református testvéreink, kik a 150 zsoltárból mindössze 31-et s azoknak is csak kevés csillagos verseit tartották meg s ez által énekes könyvünkben a zsoltári részt — nézetünk szerint — túlságosan háttérbe szorították, minek az által is kifejezést adtak, hogy a könyv végére tették, holott énekeskönyvünk tartalmának főállaga, mint már fentebb is kifejeztük nézetünket, a zsoltárokban van. Sőt annyira sem akarnánk menni, mint mostani énekes könyvünkben a csillagos és nem csillagos versek közti megkülönböztetés szerzői, mert találunk nem csillagos versek közt is számosat olyant, a mi, talán csekély változtatással, vagy a nélkül is, énekelhető volna, s még ha nem énekeltetnék is rendesen, vallásos vagy költői tartalmáért megtartandó. Önként értetik s mondanunk sem kell, hogy a zsoltárok szövegébe betoldásról, vagy uj énekek szerzéséről szó sem lehet. A Dávid neve alá uj dolgozatokat nem csúsztathatunk, csak ki hagyhatjuk énekeiből — részben vagy egészen — azokat, melyek a használatra nem alkalmasak. A dicséreteknek nevezett énekek irányában, melyeket bibliai s kánoni tekintély nem óv, szabadabb eljárást vélünk indokoltnak. Itt csak a mind vallási tartalomra, mind költői s jelesen énekszerü kivitelre nézve jelest s a mai lelkiszükségnek és irodalmi igényeknek megfelelőt véljük feltétlenül megtartandónak. Ellenben azonnal és feltétlenül kizárandónak a selejtest, a sem vallási sem költői tekintetben meg nem áflhatót, még ha ez által egyelőre hézag támadna is, mert ezeket csak arra tartjuk méltónak, hogy mielőbb elfelejtessenek s legalább a növekedő nemzedék által ne is ismertessenek. Továbbá kijelölendőknek tartjuk azokat, melyek helyett ujak szerzése kívánatos, de kihagyandóknak csak akkor, ha helyettök újak, alkalmasabbak, már készen állanak. A mi az ekép kiválogatott szövegnek módosítását, részben vagy egészen újra dolgozását illeti, erre nézve a következő elveket véljük szem előtt tartandóknak.