Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1876. október 12.

26 1896. oetobe r 13. Először is, a dallamokra nézve, azokat, aránylag kevés — alább kijelölendő kivétellel — átalában megtartandőknak valljuk és uj dallamok szerzését csak kivételesen, s ugy szólván esetlegesen, Iia egyenes initiativánk nélkül készülne elfogadható és önbecsüleg kitűnő, vélnők megengedhetőnek. Megvalljuk, az énekes könyvünkben jelenleg benfoglaltató 164, sőt a mi kijegyzéslink szerint megtartandó 124 dallamot is soknak tartjuk. Ennyi önnálló dallam felesleges, s a megtanulást is felettébb neheziti; pedig az ének ugy lehet igazán szívből jövő, lelkes és összehangzó, ha az egész gyülekezet könyv- és kottanélkül tudja azt szabadon, biztosan és szabatosan énekelni. De bár dallamaink között is van becsesebb s kevésbbé becses, nem mérnők az utóbbiak valamennyiének elhagyását javasolni, nem akarva, hogy egy vagy más gyülekezet, sőt egyes buzgó hivő is, megszokott vagy épenkedvencz dallamai közül talán többeket nélkülözzön s e miatt az uj énekeskönyvet szegényebbnek, azölelkétkevésbbékielégitőnektalálja,mint volt neki arégi. Átalában megtartandónak véljük a dallamok legnagyobb részét, de nem minden módositás nélkül; e módosításnak azomban nem magára a dallamra, csak annak ütemezésére kellene kiterjednie. A dallam a szöveggel szoros összefüggésben van; a szöveg: az énekekben természetesen kötött alakú vagy is vers; a vers pedig, jelesen a magyar vers, ütemekből áll; s ha a dallam ütemei a szöveg ütemeivel nem vágnak össze, vagy is a szöveg — mint jelenleg a legtöbb énekünknél — az ütemekre való tekintet nélkül Íratott: meghasonlás áll be dallam és szöveg közt, s e meghasonlás zenei dissonantiára vezet. Nézetünk tehát, hogy a megtartandó, — és pedig lehetőleg változtatás nélkül megtartandó — dallamok újra ütemeztessenek, vagy is rhythmizáltassanak, és pedig a magyar zene (nem a népdali, hanem a templomi, vagy komoly lassú zene) törvényeinek megfelelőleg. Melyek légyenek, nézetünk szerint, az ily értelemben megtartandó dallamok, hogy kétszeres munkát s figyelem-igénylést kerüljünk, a szöveg kiválogatási tervezetünkkel együttesen fogjuk alább előterjeszteni. A mi a szövegnek, a fentebb kijelölt három pont szerinti kiválogatását illeti, a következő nézetek vezéreltek. Megkülönböztettük a zsoltárok és a dicséretek szövegét; amazok énekes könyvünk fő- és legfontosabb álladékát képezik, eredeti alakjokban kanonikus jeleggel birnak, tartalmok mellett a bibliai tekintély szól. De nem téveszthető szemelől másfelől az sem, hogy míg a zsoltárok teljes és valódi szövegét az egyház a biblia prózai szövegében az ó-testamentom kanonikus könyvei közt tiszteli s ott minden tagja az egyháznak megtalálhatja, — addig az énekes könyvbeli szöveg lényegesen más szempontok alá esik: egyfelől a templomi használat s igy magára a vallásos életre közvetlenül hatás, — másfelöl az énekelhetőség s ezzel összefüggőleg a vallásos-költészeti szempont alá.