Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1863. október 28. 29. 30. 31.

1S64. Május. 35 1862. és 1863-ra osztalékul nyert 200 ft. végre — e) a haszonbérekből bevett, s a hagyományosok kielégítése után fenn maradt összegek, melyekről az évi számadás jövő gyűlésre lesz bemutatandó. 10) Néhai Csontos Lajos úr hagyatékára vonatkozólag — a mult évi ügyvédi tudósítás 10-ik pontja alatt érdeklett kártérítési pert, ugyan azon évi Junius 22-kén beadott keresetével, Pestmegye letéti pénztárát képviselő tiszti főügyész, egyházkerületünk ellen Pestmegye törvényszéke előtt megkezdette , melyben — a gondosan összeszerzett, szükséges adatokra alapított kimerítő védelem rendes szóbeli perútoni előterjesztése után, az eljáró biróság 1863. December 12-én elmarasztaló ítéletet hozott főkép azon okból, „mivel Csontos Lajos úr a megyei szolgálatba nem álló s a kérdéses- 630 ftot elsikkasztotta Zrumeczky Jánost letéti pénztári munkálatokra használta, mely által okot szolgáltatott arra az által: hogy távollétének ideje alatt a letéti pénztárba átadandott pénzek átvevőjéről nem gondoskodván, egy a pénzek felvételére ki nem rendelt s fel nem hatalmazott egyén a letéti pénztárban letétül átadott pénz felvételét eszközölhesse", — a királyi tábla azonban f. e. April 25-én hozott ítéletében, „mivel az, hogy Csontos Lajos maga helyett bár mikor is Zrumeczkyt pénz felvételre megbízta volna, nem igazoltatott, sőt ellenkezőleg kiderült az miképen Zrumeczky a kereseti 630 ftot 1862. Mart. 14-kén felvevén s be nem számolván, ezen összegért Csontos azon okból — mertő akkor felsőbb engedelem mellett távol volt — felelősségre annyival kevésbé vonatkatik, mennyiben ez időre helyettesről gondoskodni kötelességébe nem állott, s többé hivatalába nem is lépett, végre azon állítás is, mintha Csontos Zrumeczkyt hivatali helyiségében jogtalanul eltűrte, és ezen gondatlansága által az illetőket tévedésbe hozta volna, nem bizonyíttatott be; minthogy ez utóbbi, azon időben Lisznyay mellett foglalatoskodván , őt Csontos elmenetelekor a pénztári helyiségekből ki nem zárhatta", — egyházkerületünket a felperesi kereset alól fölmentette. 11) Az egyházkerületi pénztárakból kölcsön kinn levő tökékrŐli kimutatást a szabályok értelmében ez alkalommal is szóval terjeszté elő. Tudomásul vétetik s 8-ik pont alatti véleményezése helyeseltetvén, és elfogadtatván, — annak értelmében a bodméri ref. egyház részére a kért 400 ft. kölcsön kiadatása utalványoztatik. 4.) Felolvastatván egyházkerületi ügyvéd Polgár Mihály urnák a néhai Csontos Lajos úr által Mráz családbeliek ellen a Mráz Alberttől F. Dabason és Inárcsi pusztán megvett azon örökségnek , mely az eladót néhai annya után illeté s illet, — ^4-ed része maga nevére Íratása iránt indított telekkönyvi keresetre nézve beadott véleményes jelentése, mely szerint e per iránt több rendbeli aggályok forognak fenn, t. i. 1.) Felpörösséget illetőleg: az alperesek ellenbeszédeiket már 1860-ba benyújtották volt, s még is néh. Csontos Lajos úr a jóval később vagy is 1862-ben kelt végrendeletében ezen perről semmi említést nem tett, sőt az egyházkerületnek oly javakat hagyott, melyek az ő nevére már akkor telekköny vezve voltak, mi több — ezen javaknak is csupán oeconomiai kezeléséről, nem pedig perútoni szaporításáról rendelkezett. — Ekképen sok valószínűség van abba, hogy ő e perrel felhagyott, vagy legalább az egyházkerületet azzal terhelni nem akarta. Alperesek tehát a főtiszt. Egyházkerület felperessége ellen kétségtelenül kifogást fognának tenni. 2.) A dolog érdemére nézve. A kereseti fassiot csak úgy lehet érteni, hogy Mráz Albert csupán azon javakat adta el Csontos Lajosnak, miket mindjárt valósággal át is adhatott, s a mikre nézve Csontosnak egyéb teendője nem maradt, mint az, hogy osztályt eszközöljön az eladó véreivel. De zálogváltási jogot a kérdéses parcellákra nézve a fassioból ki következtetni nem lehet. Végre az alperesi védelmi pontok s okmányok némelyike ellen kifogásait előadván, ezen pro és contra érvek még oly praecis kidolgozását is teljesen sikeretlennek tartaná, mert a perut hibás, miután ily telekkönyvi úton való keresetnek csak ott van helye, a hol a telekkönyv készítők hibáztak' de helye nincs ott, a hol maga a jog van kérdésben, mirenézve t. i. megvannak az országnak a maga rendes — az az — nem telekkönyvi törvényszékei. — Ezeknél fogva e per kedvező kimeneteléhez reménysége nem lehetvén, az ügy további sorsának a fentiek tekintetbe vételéveli elhatározását kéri. Ez ügyvédi véleményt egész kiterjedésében magáévá tevén s elfogadván egyházkerületi közgyűlésünk, a kérdés alatti keresetről átalában lemond. 5.) A fentebbi 3. sz. a. olvasható ügyvédi jelentésből tapasztalván a közgyűlés, hogy egyházkerületi ügyvéd Polgár Mihály ur, úgy általában valamennyi, mint különösen a Csontosféle ügyben nemcsak fáradságot nem kimélő buzgó, de kitűnő mértékben tapintatteljes, és eredménydús módon járt el. Ezért elismerését s köszönetét jegyzőkönyvileg kifejeztetni határozta. 6.) E jegyzőkönyv felolvastatván hitelesíttetett. 9*