Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1863. október 28. 29. 30. 31.

1863. October. 3 felvételi és elébbléptetési szigorlatok emlékezetet haladó idő óta, ha nem is czimre, de lényegre nézve csakugyan megvoltak; és miután az ily vizsgák tartásának haszna és szüksége jelen időnkben is több tekintetből igazolható, azonban azok a rendezet hiánya miatt különböző iskoláinkban eddigelé kiváut öszhangzat nélkül, sőt sokszor egyenesen tévesztett és hibás eljárással tartatnak, ennélfogva ezen vizsgák már csak a négy testvér-egyházkerület közt ugy iskolai, mint egyházi tekintetben annyira kivánatos öszhangzás érdekéből is lehetőleg egyenlősíttessenek, s az eddigi rendezet hiányából származhatott tévesztések további eltávolitása végett következő módon szabályoztassanak: 1. hogy nemcsak a világi, de az egyházi pályára lépni kivánó ifjak is külömbs ég nélkül köteleztessenek a 2-dik évi bölcsészeti tanpálya, vagy az eddig úgynevezett nyolczadik osztály végeztével ezen vizsga letételére. / 2. hogy az mindenkor kellő szigorral, s mind azon tanulmányokból tartassék meg, melyek az akadémiai pályára menetelre tekintetbe veendők. 3. hogy azon a kellő szigor és ellenőrködés tekintetéből mindenkor egyházkerületi küldöttség is legyen jelen, melynek tagjai közül a vizsgavezető elnök — mint egyenesen az egyházkerületi hatóság kifolyása és képviselője irja alá a tanárokkal együtt az érettségi bizonyítványokat. Az érettségi vizsgák egyenlősitésére s rendezésére vonatkozólag tett javaslati szabályokat egyházkerületünk annál szivesebb készséggel emeli határozati rangra, mivel azon vizsgák egyenlősítésének s rendezésének szükségét maga is már korábban érezte, s épen ezen szükségérzet inditásából tette 1862-dik évi őszi közgyűlése jegyzőkönyvének 15-dik pontjában (I. 3.) is a 3-dik javaslati szabály szellemével teljesen összevágó azon intézkedését, hogy az egyésitett hármas főiskola nyilvános vizsgáin s igy egyszersmind az érettségi vizsgákon is egyházkerületi képviselő testület legyen jelen. 8.) A 12-dik szám alatti pont: melyben előterjesztetik az egyházi földek adója tárgyában: 1. egyfelől az, hogy arra nézve az egyetemes értekezlet követendő szabályul azon jogelvet mondja ki, hogy miután az egyházi hivatalnokok az egyházi földeknek csak használói, tulajdonosai pedig maguk a gyülekezetek, és miután az egyházi hivatalnokoknak dijlevélben biztositott jövedelmét az egyházi felsőség beleegyezése nélkül sem módositani s annálinkább kevesbíteni egy gyülekezetnek sem áll jogában és szabadságában: ennélfogva az egyházi hivatalnokok dijlevelében világosan kitett földektől az azokra nehezedő adót, s minden ilynemű terhet mindenkor az illető gyülekezetek tartoznak viselni. És ha vannak is gyülekezetek, melyek e tekintetbeli tartozásuk teljesítésétől még vonakodnak: az egyetemes értekezlet bizva az itt kimondott s az egyes egyházkerületek által is sajátjolmak vallott jognézet igazsága erejében, legkevésbé sem kételkedik, hogy az egyházkerületeknek a helyi viszonyokhoz és körülményekhez alkalmazandó tapintatteljes és erélyes eljárása mellett a vonakodó gyülekezetek is e tekintetbeli tartozásuknak teljesítésére előbb-utóbb rátérnek. — Egészen más jognézet alá esnek az egyházi hivatalnokok jövedelmének emelésére későbben adományozott, s dijlevelökben kitéve nem volt földek, a mennyiben már az azoktól fizetendő adó a gyülekezetekre oly kötelességszerűig nem nehezedik, mint a dijlevélben kitett földek adója; s az ily földek adójánál felmerülhető kérdéseknél szabályzatul ajánltatik a dunamell éki egyházkerületnek e tárgyban hozott végzése, nevezetesen: hogy az egyházi hivatalnokok jövedelmének szaporitására későbben adományozott földek adójára nézve az egyházi felsőség közvetítése mellett esetenkint eszközöltessék az egyházi hivatalnokok és a gyülekezetek között a kivánt kiegyenlítés. 2. másfelől pedig az, hogy az egyetemes értekezlet nézete szerint miután az egyházi földek adómentessége szorgalmazásának sikerét a jelen ismert viszonyok között bármely tekintetben alig lehet remélni, annak ez időszerinti mellőzése tanácsosabb. Egyházkerületünk az egyetemes értekezletnek az egyházi földek adója tárgyában kifejtett, s egyházkerületi végzéseinkkel teljesen összehangzó 1-ső pont alatti előterjesztését s nézet nyilvánítását örvendetes tudomásul veszi, — azonban annak 2-dik pont alatti előterjesztését tárgyazólag a jogfentartás és a törvénynek épségben tartása tekintetéből továbbra is marad 1863-dik évi májusi közgyűlése jegyzőkönyvének 83-dik szám alatt hozott végzése mellett, s az ott kimondott felírás intézését foganatositni szükségesnek véli. A 13-dik szá m alatti pont: mely jogakademiáink ügyében azon javaslatot teszi: hogy miután az azokban tanult pálya végzett növendékek kellékes iskolai bizonyítványuk mellett is, kétségkivül azért találkoztak az ügyvédi vizsga letenni akarásánál különféle akadályokkal a polgári kormányhatóságok részéről, mivel ezek nincsenek kellőleg értesülve jogintézeteinknek államjogi helyzetéről, s egyházunknak e tekintetben is folyvást híven megőrzött jogbirtokáról; — ennélfogva mindenik egyházkerület a kebelében létező jogakadémiákról, mint a melyek teljességgel nem ujdon keletkezett, hanem részint csupán újból felelevenített, részint félbe sem szakadt intézetek, s ekkint további jogos fenállásukra, s lételőknek folytathatására az 179°/i-diki 26-dik törv. czikk erejénél fogva, fejedelmi helybehagyást, mely csupán valamely teljesen uj felsőbb tanintézet alapításánál szükséges, nem igényelnek, — nem jegyzőkönyvileg, hanem magára ezen tárgyra vonatkozólag, külön önálló, s tudomás gyanánt szolgálandó felterjesztést tegyen, a használatban levő