Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1863. október 28. 29. 30. 31.

4 1803. October. jogakadémiai tanterv mellékletével együtt, mint a melynek a polgári kormányhatóságok részéről figyelemmel tartása az államhatalmat illető főfelügyelési jog körébe tartozik, — kiemelendvén felterjesztésében mindenik egyházkerület, hogy mintán a mi jogakademiáinkban nem ugy, mint a királyi egyetemben, most is a régi s folyvást sikeresnek tapasztalt gyakorlat nyomán nemcsak félévenként előforduló szigorlatok, hanem időszaki vizsgák is tartatnak, a tanintézeteinkben pályavégzett jogászokra nézve az úgynevezett államvizsgák adásának szüksége fen nem forog, következőleg mint ezelőtt, ugy most és jövőben is azon tanulók, kik a jogtudományokat intézeteinkben végezték, iskolai bizonyítványuknak , melyeknek érvényét a számunkra országos törvények által biztositott jogok sérelme nélkül kétségbe vonni nem lehet, előmutatása mellett, minden államvizsga adásra kötelezés nélkül az ügyvédi vizsga letehetésére bocsáttassanak. Az egyetemes értekezletnek ezen tárgyban kifejtett nézetét egyházkerületünk magáévá teszi, javaslatát elfogadja és megbizza superintendens urat, hogy a kebelbeli ketskeméti jogakadémiáról az értekezleti javaslat értelmében és szellemében tegyen az illető helyre felterjesztést. 10*) A 15-dik szám alatti pont: melyben az egyetemes értekezlet azon nézetet nyilvánitj a, hogy a jogakadémiai tanpálya évszámának meghatározását, s a tudományoknak évpályák szerint beosztását legczélszerűbb mindenik egyházkerületnek önkormányzási s hatósági intézkedése számára fenhagyni, csupán az kivántatván meg szorosan, hogy mind azon tudományok, melyek a jogakadémiai tanpályára szabályszerüleg megkívántatnak, kellő kiterjedésben adassanak elő. Az egyetemes értekezletnek ezen nézete tudomásul szolgál, s épen azon nézetben kiemelt önkormányzási jognálfogva egyházkerületünk a kebelbeli ketskeméti jogakadémia tanpályának idejére, s a tudományoknak is évpályák szerint beosztására nézve az egyházkerületi tanbizottságnak e tárgyra vonatkozó tüzetes jelentése és tervjavaslata nyomán még ezen gyűlés folyama alatt határozni fog. !!•) A 16-dik szám alatti pont, melyben javasoltatik: hogy azon ismeretes helytartósági intézmények ellen, melyek a 22. éven alól levő hadköteles ifjaknak, sőt azoknak is,kik bár hadkötelezettségöknek eleget tettek, de a harmadik korosztályba még nem léptek, házassági egybeadhatását a polgári felsőség különös engedélyétől teszi függővé, — miután azok az egyház teljes mellőzésével keletkeztek, kánonainkkal pedig, melyek a 18-dik évet betöltött ifjak házasságra lépését megengedik, nyilt ellentétben állanak ; — ezen fölül a törvénytelen egybekelések szaporítására szolgálván, erkölcsi tekintetben is károsaknak bizonyultak be, és lelkészeinket kánonaink által szabott törvényes és jogos eljárásukban gátolják , sőt polgári kereset terhe alá vetik, — mind a négy egyházkerület e sérelmi mozzanatok pontos kiemelésével lehetőleg egyöntetű modorban szerkesztendő ujabb feliratot intézzen, mivel hogy az ezen ügyben eddig történt egyházkerületi felszólamlásoknak a sérelem megorvoslása tárgyában ohajtott sikere nem tapasztaltatott. Ezen javaslat elfogadtatik, s miután a f. évi májusi közgyűlés jegyzőkönyvének a 23-dik szám alatt ezen tárgyra vonatkozólag hozott végzésében is ki van mondva a felirás intézésének szüksége: ezen sérelmi ügyben felirás intézése megtétetni — s a javasolt egyöntetű modorban szerkesztés tekintetéből, ezen felirat a többi testvér-egyházkerületekkel is közöltetni rendeltetik. 12») A 17-dik szám alatti pont: melyben az egyetemes értekezlet a keletkező „Magyar prot. irodalmi társulat" iránt pártfogó részvétét fejezi ki. Hasonlót tett egyházkerületünk is a maga részéről f. évi májusi közgyűlésének 73-dik szám alatti végzésében. -13.) 'A 18 - d i k szám alatti pont: mely az akademika rectoriákra nézve azon javaslatot teszi, hogy azok, miután egyházunknak oly tiszteletre méltó ősintézményei, melyeknek fontossága, haszna és szüksége főiskoláink jelen viszonyai mellett, időnkben sem vonható kétségbe, s melyeknek megszüntetése káros visszahatást szülne ugy főiskoláink életére, mint a lelkészpályára lépendő ifjak szellemi képződésére, a mennyiben az akademika rectoriák módot és eszközöket nyújtanak leendő lelkészeinknek nemcsak a külföldi egyetemek meglátogatására, de a tanitás és nevelés terén, melyen ők egykor mint felügyelők hivatvák működni — gyakorlati ismeretek szerzésére, —továbbra is meghagyandók, s az egyházkerületek esetenként határozzák el, hogy a netalán változott viszonyok és körülmények tekintetbe vételével, mely akademika rectoriák alakitandók át állandó tanítóságokká. Ezen javaslat elfogadtatik, s határozattá emeltetik, annyival inkább, mivel az akademika rectoriák intézménye által, hogyha az azokba kibocsátandó ifjak tanitói képzésére kellő gond — és tanitói tisztök teljesítésére kellő felügyelet fordittatik, — a mi pedig mind a kettő, miként eddig, ugy ezután is könnyű móddal eszközölhető, — a nevelés és tanitás ügye sem szenved legkisebb hátrányt is. — És hogy az akademika rectoriáknak az ujabb időkben ingadozóvá vált ügye kellőleg rendeztessék, utasittatnak az esperes urak a jövő gyűlésre jelentést tenni, a felől, hogy 1. egyházmegyéjükben, mely tanítóságok voltak az utóbbi évtizedben akademika rectoriák, melyek szűntek meg, miképen, és mi okból, és melyek léteznek jelenleg is ? 2. melyek azon akademika rectoriák, melyeknek