Rádiófigyelő, 1943. szeptember

1943-09-02 [1315]

//WFr 31. JIMmaA kfflMj^aai adásából; ^jr Ceg ragéti titkos propaganda a becsi aöntes r * harmadik oviordurtija aL lmábdl ismét uezak-Brdélv ellen uszitIja türelme3 hallgatóit* k so butaság között azt hangoztatja, f hogy Antonescu olyértelmü Ígérettel rend"ékezik Iíémet(rszcg rész erőlj hogy Eszak-Irdélyt visszaadják Romániának, Ahány szó, Iahány lélekzot, • • hazugság, Antonoscu marsall ugyanis már '• l többször kijelentett3, es szavát is adta arra, hogy a bécsi döntést szentnek es sérthetetlennek tokinti es .ezebo | sem jut azt kérni, hogy '"Változtassák. Ezt az ünn pélyos íkijelentést Antoaescu Lihá

r a magyar kormánnyal is közölték, Azt, hogy Antca. seu ;.•aH Szebonben butaságokat b széxt, I azt csak a rop ti poxitiica természetének tulajdoníthatjuk* Be•} szédo után azoknatc a ném teknők és olasz ok'V: akikkel tnláiko, zott, azt mondta, hogy a Szcbonben tett kijelentésekre 3alan •Hiropolita és az --rdélyi politikusok kénysz ritették, de ő mindennek ellenére b tartja szavát, Antonescu csak azért b;,szélmindig Erdélyről, hogy lelket öntön a fronton harcoló katonákba, 0 és a reMtl bojárok is nagyon jól tudják hogyha a k.l.ti front meginog, Románia a Szovj t gyarmatává válik. Mindenki^budj a, hogy az első ví 1:.'ahábo ni agy i Debrecenben fc lobbant bomba miatt tört KöztudemVu. hogy 1913 február havában a besszarábiai származású Catarau Csomóvitzbél pokolgépet küldött Debrecenbe, az ottani gorögkato] ikus püspöhv\<:

: léa a bukaresti CURJJTUL, amelyet mint a román kor mány mvatalos ^ apjának t. kinthotünk. \irj b-. szél Catar'i ?ról,mint egy hősrő.l.. Ha Catarau és például Pnncip és Gavrilovicp. akik ?:renc Pqr'inándot és f-lóságét megölték,is hőm ok te kint he tők. akkor eppunugy ho>öx I, G, Duca és'Arman Calinesca. • a hir;s jorga professzor gyilkosai is. Nagyszerű uralmi ötiüdig azt Kívánj ulí

; hogy ilyen Eoé T ' '- ' « Románia á közelmúltban ig n barátságos viszonyt tartott fenn Franciaországgal és Angliával,A iolenloíd háború .aMfcfc ' * Románia két éra alatt elhagyta Francia országot és a tongely m llé állt. Panfil S'lcara a CÍfeu IJL-ban irt augusztus 28,-an ex gjoxent cikkében megragadja azt az eJkcl: nat. £°S7 Bukarestbe megérkezett az uj francia követ annak hangoztatására, hegy Franciaország a-modern Románia történélmébon mindig a Sarkcsillagot jelentette.. Seécaru szerint Rooánín az 185b

:

es tíf 1918-as egyesülést Franciaorsz ágnak köszönheti, ügy Int szik 8 icaru •ffolcjti, nogy az 185£-es ogy e sül őst Cu^ valósította meg s ozt először Ausztria és Német orr zár ismerte ol. Csak azt nem ertjük, ha Románia annyira hálás Franciaországnak szoJga.ata.-ert, a..;-Ivet a romén ügy érdekében tett, akkor e miért hagyta el Románia l£40. juniusáoan Franciaországéi mikor i a noná. $ 1 .győzték? X ™ ke