Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 2. szám
A Kodak cég, folyamatosan tesztelve d fényképgyárakban előhívott és kidolgozott fotókat, érdekes következtetésre jutott: az összes elkészült fénykép kilencven százaléka szerte a világon családi fotó, azaz a magánélet eseményeit, jeles ünnepeit megörökítő fénykép. Célja az, hogy a szülők, nagyszülők életét az unokák, dédunokák is megismerjék. Emlékezzenek rájuk akkor is, amikor a képeken szereplők már nem élnek. A gyermekek születését, a házasságok időpontját vagy a haláleseteket évszázadokon át a biblia hátsó lapjaira jegyezték fel a család krónikásai, az 1840-es évektől azonban erre már a fotográfiák hátoldala szolgált. A múzeumok és közgyűjtemények eddig elsősorban a híres személyiségek életével kapcsolatos dokumentumokat és fotográfiákat gyűjtötték, pedig így igencsak hiányos a múltról alkotott kép, melyhez hozzátartozik a történelem hétköznapi szereplőinek élete is. Erről vallanak a családi fotográfiák, azok a képek, amelyeket az egymást követő generációk megőriztek, s tovább gyarapítottak. Albumok, kalapdobozok, fiókok rejtik olykor másfél évszázad személyes történelmét. A családi fotók valóságos kincsesbányát jelenthetnek anBroser Gusztáv felv., Bécs, 1907 nak, aki eddig fel nem használt vizuális információs források után kutat. Ezeken keresztül évtizedekkel korábbi eseményeket lehet jobban megérteni, letűnt korok, korszakok történéseit lehet más szemszögből átélni. A képek számos olyan információt hordoznak térről, időről, szokásokról, melyeket fel sem fedez az, aki csak a nagymamát vagy az unokát látja meg az átlapozott albumban. A családi fotók egyik legfontosabb jegye, hogy mást jelent annak, aki szereplője, s mást annak, aki ismeretlenül szemléli az emlékképeket. A születéstől a halálig következetesen dokumentált, fényképeken megőrzött életutat ma még keveset őriznek a fényképtárakban. Többnyire kiragadnak egy-egy érdekesnek látszó fotót az egészből, pedig nem helyes műfajonként, szerzőnként vagy más szempont szerint válogatni a családi fényképgyűjteményeket, esetleg kidobni a rosszul sikerült felvételeket, mert akkor egy élet, illetve az azt megőrző képanyag elemeire hullik szét, elveszíti azt a különleges értékét, amit a teljessége jelenthet. A családi fotográfia, a legközkeletűbb fotóműfaj a portréfényképezéshez hasonló módon fejlődött, változott. Megvan az a sajátossága, hogy az ALBUMOK KINCSEI A Brenner-testvérek felv., Szeged, 1910 Keglovich Emil felv., Szeged, 1901 10
